differenciálgeometria

Roger Penrose: az első Nobel-díjas matematikus, 2. rész

Penrose munkássága előtt tisztelgő áttekintő írásunk első részében a fizikai Nobel-díjas matematikus főleg matematikai jellegű eredményeit (lehetetlen ábrák, kváziperiodikus csempézések és tvisztor-elmélet) tekintette át Szabó Szilárd. A második részben Etesi Gábor elméleti fizikai, pontosabban gravitációelméleti erdeményeit veszi Penrose munkássága előtt tisztelgő áttekintő írásunk első részében a fizikai Nobel-díjas matematikus főleg matematikai jellegű eredményeit (lehetetlen ábrák, kváziperiodikus csempézések és tvisztor-elmélet) tekintette át Szabó Szilárd. A második részben Etesi Gábor elméleti fizikai, pontosabban gravitációelméleti erdeményeit veszi közelebbről szemügyre; ezekért az 1960-70-es években folytatott vizsgálataiért nyerte el a fizikai Nobel-díjat 2020-ban. közelebbről szemügyre; ezekért az 1960-70-es években folytatott vizsgálataiért nyerte el a fizikai Nobel-díjat 2020-ban.

Roger Penrose: az első Nobel-díjas matematikus, 1. rész

Közismert tény, hogy matematikából nem osztanak Nobel-díjat, így csekély az esélye, hogy egy matematikust kitüntessenek vele. Bizonyos értelemben idén először mégis ez történt: Roger Penrose 2020-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat. A képen az idős tudós és az általa fiatalon megjósolt fekete lyuk látható (forrás: zmescience.com). Életműve rendkívül szerteágazó, az algebrai geometriától a diszkrét geometrián és differencálgeometrián keresztül a kozmológiáig, sőt egészen az emberi tudat fizikájáig számos témát felölel. Cikkünk a matematikailag jelentős eredményei közül mutat be néhányat.

József Attila egy matematikai kérdése

Ferenci Tamást új oldaláról ismerheti meg az olvasó: az irodalom- és a matematikatörténet határán „kerékpározik". Felkeltette érdeklődését ugyanis egy érdekes kordokumentum: József Attila 1934-ben Beke Manó matematikusnak írt (igaz, elküldetlen) levele, egy, a ciklois pályájával kapcsolatos kérdésről. A levélből az is kiderül, hogy a költő ismerte a neves matematikus „Bevezetés a differenciál- és integrálszámításba” c. könyvét. Vajon mi a kérdés és mi lehet rá a válasz?

Mi is egy … Higgs-nyaláb?

  • Steven B. Bradlow, Oscar Gracía-Prada, Peter B. Gothen
Egy Higgs-nyaláb nem más, mint egy holomorf vektornyaláb és egy ún. Higgs-mező együttese. A mérceelmélet egyenleteiben fellépő hasonló objektumok elnevezése nyomán Nigel Hitchin (képünkön) vezette be a Higgs-mező fogalmát. Ebben az összefüggésben a Higgs-mező olyan fizikai részecskéket ír le, mint például a Higgs-bozon. A „Higgs-nyaláb” elnevezés együtt utal egy nyalábra és egy Higgs-mezőre. A Notices of the AMS folyóiratának Mi is ... rovatában megjelent cikk fordítója Ivanics Péter.

Stephen Hawking matematikai munkáiból

Az idén márciusban elhunyt Stephen Hawking a 20. század második felének egyik legkiemelkedőbb fizikusa volt, akit az általános relativitáselméletről szóló ismeretterjesztő munkái tettek a tudomány iránt érdeklődő nagyközönség számára is világhírűvé. Viszonylag kevesen ismerik azonban a tudományos munkáiban használt matematikai eszköztárat és az ahhoz kapcsolódó fogalomkört. Szabó Szilárd írásában ebből ad ízelítőt. (Képünkön Hawking kipróbálja a súlytalanságot. Forrás: Wikipedia.)
Keresés