Portré – interjú

A portré – interjú menüpont jól vagy kevésbé ismert matematikusokat, vagy olyan, egykor matematikusként végzetteket szeretne bemutatni, akik ma más szakma elismert képviselői, sportolók, művészek… (rovatszerkesztő: Paulovics Zoltán.)

Élet a Rényi Intézetben

Miklós Dezsővel, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének igaz­ga­tó­he­lyet­te­sé­vel és Del Viscio Tizianával beszélgettünk, aki az európai uniós pályázatok felelőse az Intézetben.
Egy kutatóra jutó összeg tekintetében Európában kiemelkedően jók vagyunk, valószínűleg mi vagyunk Európában az egyik legsikeresebb matematikai intézet – állítja az igazgatóhelyettes, aki 1995 óta foglalkozik a kutatóintézet pályázataival és pénzügyeivel.

MateMorfózis − matematika máshogyan

A 2012-es Művészetek Völgyében aratott először nagy sikert a MateMorfózis, Taliándörögdön, ahol a szentendrei undergound művészeti mozgalom alkotta a közönség magját. A következő évben megtaláltuk egymást a Gólya Közösségi Presszóval, ami azóta is a programsorozat bázisául szolgál, az előadások nagy részét itt tartjuk. A Gólyában a filmvetítésekhez, slam poetry estekhez, koncertekhez és társadalmi beszélgetésekhez hasonló kulturális szórakoztató programmá vált a MateMorfózis. Pintér Gergő szerint az eddig kitalált matematika olyan, mint egy hatalmas fa. Minél hatalmasabb ez a fa, minél terebélyesebb a lombkoronája, annál kiterjedtebb a széle is, ahol véget érnek az ágak. A matematikusok ezeken a végződéseken munkálkodnak, ezeket fejlesztik tovább.

Kutatók és kutatások a Rényi Intézetben – Szegedy Balázs, Stipsicz András és Harangi Viktor

Az Európai Kutatási Tanács (ERC) működteti az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét. A támogatások odaítélésének egyedüli feltétele a tudományos kiválóság. Olyan vezető kutatók pályázhatnak a kutatók életkorára, nemére és származási or­szá­gá­ra vonatkozó bármely megkötés nélkül, akik Európában tervezik a projektek vég­re­haj­tá­sát. A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet ERC Grant támogatását elnyert vezető kutatói közül Szegedy Balázs és Stipsicz András eredményeiről kaphat képet az olvasó. A harmadik interjúban pedig Harangi Viktor Horizont 2020 Kiváló Tudomány – Marie-Skłodowska Curie programját ismerhetjük meg.

Interjú a 2016-ban Abel-díjat nyert Sir Andrew Wiles professzorral 1. rész

Nem hiszem, hogy bárki megoldhatta volna a Fermat-sejtést a 19. században, legalábbis azon az úton biztosan nem, ahogy végül a megoldás most megszületett. Túl nagy volt még a hézag matematikatörténeti szempontból: kellett várni 100 évet, mire a megfelelő eszközök megszülettek. Igazából sosem tudhatja az ember ezekkel a híres problémákkal, hogy vajon hozzáférhetők-e már az adott kor eszközeivel. — mondta Andrew Wiles 2016, május 23-án, az Abel-díj átvétele után Martin Raussennek (Aalborg University, Dánia), és Christian Skaunak (Norwegian University of Science and Technology), akik 2003 óta valamennyi Abel-díjas matematikussal készítettek interjút. Wiles professzor több mint két évtizeddel Fermat utolsó tételének bebizonyítása után kapta meg a „matematikai Nobel-díjat”.

Matematikusokról mindenkinek

Mit csinál egész nap egy elméleti matematikus? Hányan értik az eredményeit? Meg tud-e élni a fizetéséből? És lehet-e belőle igazi sztár? Minden, amit tudni akartál a matematikusokról, de sosem merted megkérdezni. Aki kérdez: Szamuely Tamás. Aki válaszol: Szamuely Tamás.

Faragó Andorról – két tételben II. Tanár és lapszerkesztő a XX. században

Radnai Gyula cikkének első része Faragó Andorról (Felkészülés a tanári pályára a XIX. század végén) 2016. decemberi számunk Interjú–portré rovatában olvasható. Ebben a részben megtudhatjuk, hogyan indította újra Faragó Andor a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat. A fényképen a mai Óbudai Egyetem egyik épülete, az egykori Tavaszmező utcai főgimnázium, ahol Faragó Andor 27 éven át tanított matematikát és fizikát.

Schweitzer Miklós és a Matematikai Emlékverseny

  • Kántor Sándorné, Katona Gyula, Frenkel Péter
A Bolyai János Matematikai Társulat 1949-ben az egyetemi hallgatók számára alapított egy versenyt, amelyet a 22 éves korában elhunyt tehetséges matematikus emlékére Schweitzer Miklós Matematikai Emlékversenynek neveztek el. A verseny formája és színvonala igen szokatlan volt, 10 napra 10-12 feladat a matematika különböző területeiről. A legszokatlanabb az volt, hogy a versenyzők otthon, vagy a könyvtárban törhették a fejüket, de a feladatok színvonala is messze meghaladta más ismert versenyekét. Azt, hogy ezeket az akkor újszerű feltételeket jól találták ki annak idején a létrehozók, mi sem bizonyítja jobban, hogy a verseny 68 év után is létezik és sikeres.

TANÁR csupa nagybetűvel – Tarcsay Tamás

Tarcsay Tamás 2016-ban Rátz Tanár Úr Életműdíjat kapott. A róla szóló kisfilmet és ezt a méltatást 2016. november 30-án a díjkiosztó ünnepségen, a Magyar Tudományos Akadémián láthatták-hallhatták a meghívottak.

TANÁR csupa nagybetűvel – Kónya István

Kónya István 2016-ban Rátz Tanár Úr Életműdíjat kapott. A róla szóló kisfilmet és ezt a méltatást 2016. november 30-án a díjkiosztó ünnepségen, a Magyar Tudományos Akadémián láthatták-hallhatták a meghívottak.

Prékopa András (1929 – 2016)

Amikor egy jelentős tudós meghal, számokba rendezik munkásságát: hány könyvet írt, mennyi ilyen, olyan, amolyan cikket publikált, hányan szereztek tudományos fokozatot az irányításával, mekkora az idézettsége. Pedig sokszor fontosabb a személy kisugárzása... Vizvári Béla vissza­em­lé­ke­zé­se egykori munkatársára.

Faragó Andorról – két tételben I. Felkészülés a tanári pályára a XIX. század végén

Radnai Gyula kutatása bepillantást nyújt abba a korba, amelyikben Rados Gusztáv és Fröhlich Izidor vizsgáztatta a tanárjelölteket a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán (!), ahol többek között Visnya Aladár, Zemplén Győző, Fejér Lipót, és akiről a cikk szól, Faragó Andor tanult. A középiskola, ahol érettségizett, a „VII. kerületi m. kir. áll. főgymnasium” volt. Ma ez a Madách Imre Gimnázium... Ez a kép a régi-új gimnáziumról a facebook-oldalukon látható.

Interjú a 2015-ben Abel-díjat nyert John F. Nash Jr. professzorral

  • Martin Raussen, Christian Skau

Világszerte az egyik legismertebb ma­te­ma­ti­kus volt a 86 éves korában tavaly elhunyt John Forbes Nash, akinek élete ihlette az Oscar-díjas Egy csodálatos elme című filmet (Főszereplők: Russell Crowe, Jennifer Connelly, Rendező Ron Howard, 2001). A hosszú évtizedeken át paranoid skizofréniában szenvedő matematikus a játékelmélet terén elért kiemelkedő ered­mé­nye­i­ért 1994-ben (Harsányi Jánossal és Reinhard Seltennel megosztva) megkapta a közgazdasági Nobel-díjat.

(A fotó 2008-ban készült a második nemzetközi játékelméleti konferencián.)

Emlékfoszlányok Erdős Pálról

Húsz éve nincs közöttünk Erdős Pál. Többek rábeszélésére megpróbálom felidézni néhány vele kapcsolatos emlékemet: talán sikerül a személyiségét új szemszögből is megvilágítanom... − A Strasbourgban élő és dolgozó magyar matematikus, Komornik Vilmos bár csak rövid ideig ismerhette Erdőst, személyes élményei mégis sokat hozzátesznek ahhoz a képhez, amelyet az életrajzokból, anekdotákból vagy legjobb barátainak írásaiból ismerhettünk meg. 2016 szeptemberében „Pali bácsi” halálának huszadik évfordulójáról emlékezünk meg.

A varázshegyen túl

„Utoljára a halála előtt két nappal beszéltem vele szkájpon. Rosszul aludt, és arra panaszkodott, hogy nem tudja beszerezni azt az altatót, melyet Amerikában használt…” Pach János az MTA Rényi Intézetének matematikusaként az Élet és Irodalom 2016. augusztus 12-i számában búcsúzott el Hajnal Andrástól. Az ÉS engedélyével mi is megjelentetjük írását a magyar matematikatörténet elmúlt 60 évének pár momentumáról, benne Erdősről és Hajnalról. A Bolyai Társulat 2008-as közgyűlésén készült fényképén jobbról balra Hajnal András, Juhász István, Császár Ákos és felesége látható.
Keresés