Könyvespolc – ajánló

A könyvespolc – ajánló rovatban elsősorban olyan könyvekről szeretnénk tudósítani és olyan elektronikusan elérhető írásokat ajánlunk, amelyek a matematika bármely része vagy kapcsolatai iránt érdeklődők számára kívánatosak lehetnek. (rovatszerkesztő: Tóth János.)

Cikkeinkhez kapcsolódó honlapokat ajánlunk ebben a rövid írásban. Elsőként az amerikai Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság, a SIAM által kiadott SIAM NEWS-ból idézünk: mi is a ma­te­ma­ti­ka szerepe a bennünket kö­rül­ve­vő világban és milyen állások várják ma a matematikusokat, informatikusokat, mérnököket, természettudósokat.
Hézagpótló művet tartok a kezemben; már az első kiadás is alapműnek számított és nem hi­á­nyoz­ha­tott senki polcáról, aki adat­fel­dol­go­zás­sal, kísérlettervezéssel foglalkozik. A korábbi, bibliaként forgatott könyv, többszöri utánnyomás dacára is elfogyott, hiánycikknek számít. A jelen mű ennek átdolgozott, javított kiadása. Kemény Sándor, Deák András, Lakné Komka Kinga, Kunovszki Péter: Kísérletek tervezése és értékelése c. kétkötetes könyvéről Héberger Károly írt recenziót.
Csizmadia Ákos könyve a tragikusan fiatalon elhunyt magyar csillagásznak állít méltó emléket. A Föld alakjának pontos meghatározása Izsák Imre munkásságának talán legfontosabb területe. Elsőként mutatta ki, hogy a Föld egyenlítői ke­reszt­met­sze­te sem kör, hanem ellipszis. 1970-ben krátert neveztek el róla a Hold túlsó oldalán. Ladics Tamás méltatja a könyvet.
Bencze Mihály és Marius Dragan nemrég megjelent példatárát haszonnal forgathatják az olyan rutinos versenyzők, akik nagy számú eredeti feladat meg­ol­dá­sá­val akarnak további gyakorlatot szerezni. A könyv előszavában azt ígérik a szerzők, hogy a könyv segítséget nyújt középiskolai diákok és egyetemisták számára a nemzetközi versenyekre való felkészítésben. Ennek az elvárásnak a könyv Gyenes Zoltán indoklása szerint csak részben felel meg.
A Természet Világa ismeretterjesztő folyóirat 2017. augusztusi számában jelent meg Besenyei Ádám és Csomós Petra A gyorshajtástól az időjárásigKalandok az alkalmazott matematikában című írása, mely közérthető módon, játékos példákon keresztül vezeti be az olvasót a dif­fe­ren­ci­ál­e­gyen­le­tek izgalmas világába.
Kiss Z. István, Joel C. Miller és Simon L. Péter: Mathematics of Epidemics on Networks című könyve nemrég jelent meg a Springer kiadónál. Bodó Ágnes írt a könyvről és hátteréről, a járványok terjedéséről, a hálózatok ma­te­ma­ti­ká­já­nak és a hálózatokon keresztül terjedő járványok tudományterületének fej­lő­dé­sé­ről. A könyv szerzőinek felhívására pedig néhány vers is született e témában, ezeket a recenzió után közöljük.
Összegyűjtöttük néhány magyarországi, illetve magyar nyelvű matematikai folyóirat honlapját (ők tehát a testvéreink). Bizonyosan nem teljes a lista, és többet is lehetne (érdemes is volna) írni róluk: rovatszerkesztőnk, Tóth János várja olvasóink visszajelzéseit. A fotón a Fine Hall Library, a Princetoni Egyetem Könyvtára látható.
A Gondolat Kiadó a természettudományok és a matematika, valamint a filozófia, a művészetek, az irodalom és a történettudomány köl­csön­ha­tá­sa­it vizsgáló tudománytörténeti sorozatot indított útjára. E sorozat egyik – szü­le­té­sé­nek 100. évfordulója alkalmából Simonyi Károly emlékének szentelt – darabja a Matézis, mechanika, metafizika. A 18-19. század korának eszmetörténeti hátterét elsősorban Descartes, Leibniz, Newton és Kant gondolatai adják, de – erre a kötet szerkesztője, Gurka Dezső tanulmánya a legjobb példa – a filozófiára éppúgy hatnak a ter­mé­szet­tu­do­mányok, mint a filozófiai gondolatok a tudományok alap­kér­dé­se­i­re. A tanulmánykötetet Csizmadia Ákos ismerteti.
Főként arról szól ez a tanulmány, hogy Gödel első és második nemteljességi tételének a népszerűsítő irodalomban szereplő interpretációi milyen értelemben tekinthetők helyesnek vagy hol váltanak át parttalan fantáziálásba, elfeledkezve arról, hogy ezek a tételek mindenféle interpretáció nélkül, önmagukban is érdekes állításokat tesznek a ma­te­ma­ti­ká­ról. Torkel Franzén: Gödel nemteljességi tételei című, Értelmezések és félreértések alcímű, a TypoTeX kiadónál 2013-ban megjelent könyvéről Molnár Zoltán Gábor írt recenziót.
A hálózatkutatás iránt érdeklődő magyar olvasók Barabási Albert-László újabb könyvét vehetik a kezükbe. Czégel Dániel szerint érdemes el­ol­vas­ni, szellemi szórakozást kínál a felsőbbfokú ma­te­ma­ti­ká­ban jártas és kevéssé jártas olvasóknak egyaránt.
Megkértünk egy kognitív tudományi hallgatót (Farkas Dávidot) és egy matematikai fizikus kollégát (Andai Attilát), írja meg véleményét ugyanarról a könyvről, Guillermo Martínez: Borges és a matematika című művéről. Szeretnénk más alkalmas írások esetén is találni recenzenspárokat mindannyiunk okulására. (A rovatvezető előzetes megjegyzése.)
Mik is azok a nemnegatív operátor-félcsoportok, és miért fontos ezek vizsgálata? Bátkai András, Marjeta Kramar Fijavž és Abdelaziz Rhandi Nemnegatív operátor-félcsoportok (a végestől a végtelen dimenziókig) című 364 oldalas monográfiája 2016 második felében jelent meg elektronikusan a Birkhäuser Kiadó gondozásában. A könyv nyomtatott formában várhatóan 2017 februárjától elérhető.
Jelen sorok írója tízéves korában kezdett prog­ra­moz­ni tanulni, és ez meghatározó ta­pasz­ta­lat volt annak ellenére, hogy az akkori számítógépek nyújtotta felhasználói élményt össze sem lehet hasonlítani a ma megszokottal. A prog­ra­moz­ni tanulás egy mai gyerek számára is ugyanilyen lenyűgöző tud lenni. Korn András Carol Vorderman: Prog­ra­mo­zás gyerekeknek c, könyvét saját nyolcéves fián "tesztelte".
Könyvajánlóinkat és honlapajánlóinkat ebben a számunkban is megtalálják Olvasóink, ezzel színesítve az olykor nehezebb tudományos munkák és hosszú matematikatörténeti kifejtések sorát. Amit itt találnak, az könnyed és rövid 😄
Mennyivel korábban célszerű kimenni indulás előtt a repülőtérre? Valójában mit árul el a köz­vé­le­mény-kutatás? Milyen lottózási módszer vezet a legbiztosabban a meg­gaz­da­go­dás­hoz? Jordan Ellenberg könyve, a Hogy ne tévedjünk megdöbbentő felfedezésekre világít rá egyes-egyedül a matematikus módszerével, de nem a matematikusok által használt szaknyelven. A könyv egy fejezetét a Park Könyvkiadó szíves en­ge­dé­lyé­vel közöljük.
A csúcsragadozó a tápláléklánc tetején helyezkedik el, ő semmilyen más élőlénynek nem tápláléka/áldozata (Wikipédia). A recenzió természete, hogy mások munkájáról szól. Most épp egy olyan blogra hívjuk fel a figyelmet, amely matematikus blogokat ismertet: a Notices of the AMS című lapban sok érdekesség olvasható.
A honlapajánlóban nem igazán közismert, ám megismerésre érdemes honlapokat mutatunk be röviden. A scholarpedia.org, a onelook.com és a matlap.org kerül sorra ebben a rövid írásban. Várjuk olvasóink felfedezéseit is.
A HVG Okoskönyvek sorozatának két „matekkal” foglalkozó könyvét olvastam el. Mindkettőt Johnny Ball írta. Az első, a Matekmágusok 2012-ben, a második, a Gondolj egy számra 2013-ban jelent meg magyarul. A kiadó a sorozatot 8–12 éveseknek ajánlja. – A könyveket elolvasta és véleményezte Gyenes Gábor.
Edward Frenkel: Csók és matek – a világ rejtett szíve (Love and math) című könyve meglepően nagy sikert aratott Amerikában. Magyarul a TypoTeX Kiadó jelentette meg 2016-ban, Tusnády Gábor fordításában. A könyvhöz Stipsicz András írt ajánlót.
Higgyünk-e a krétainak, aki azt mondja, hogy minden krétai hazudik? Tudhatja-e Micimackó, hogy ha valaki valamiről bármit is tud, az csak Bagoly lehet? Mire kérdez rá ennek az ismertetőnek a harmadik kérdő mondata? Az ördögi körök olyan paradoxonok, amelyekben valaki vagy valami (például egy szöveg) saját magáról tesz állítást. Ron Aharoni hihetetlenül sok hasonló témát és jelenséget vonultat fel a köznyelv, a matematika, a filozófia és a szépirodalom területéről, és írásából számos, ezekkel a furcsaságokkal foglalkozó szerző gondolatait ismerhetjük meg. Molnár Zoltán Gábor írt kritikát a TypoTeX kiadónál Kepes János fordításában nemrégiben megjelent könyvről.