Matematikus diplomával pápa, államelnök, és mi még?

Facebook
Nyomtatás

A figyelem középpontjába került a sajtóban a matematikai diploma az elmúlt hónapokban. Még fel sem ocsúdtunk abból, hogy XIV. Leó pápa matematikából szerezte első diplomáját, már jött is a hír, hogy az új román elnök kutató matematikusként dolgozott, mielőtt a politika felé fordult volna. Nicușor Dan egykor a Nemzetközi Diákolimpia aranyérmese volt (két évben is, maximális pontszámmal), írt egy összefoglaló cikket a Zagier-sejtésről, és publikált az Arakelov-elmélet területén – ez egy olyan mély matematikai ág, amely összekapcsolja a számelméletet a geometriával. A jelek szerint matematikai diplomával még a legnagyobb presztízsű hivatások sem elérhetetlenek, de hol tud elhelyezkedni egy matematikus, ha éppenséggel nem akar pápa vagy államelnök lenni?

Sokak fejében a matematikusok képleteket firkáló, táblájuk mellett motyogó kutatóként élnek, és erre a sztereotípiára a filmek matematikus ábrázolása is ráerősít (erről részletesebben jelen cikk egyik szerzőjének témavezetésével készült TDK dolgozatban lehet olvasni), de a valóság ennél jóval színesebb. A matematikai diploma ugyanis nemcsak a tanári vagy tudományos pályára vezet: kiváló alapot ad a technológiai, pénzügyi, biztosítási, informatikai, statisztikai és adatelemzéshez kapcsolódó területekhez is.

Ahogy jelen cikk másik szerzője 2016-ban az Érintőben fogalmazott:

„Matematikából szerzett diplomával a fiatal előtt ennél szélesebb spektrum áll nyitva, a pénzügyi szférától a telekommunikáción és az autóiparon át a hazai és külföldi kutatóintézetekig és egyetemekig, különösen ha kellő informatikai ismeretekkel is fel van vértezve. Egy reprezentatívnak nem nevezhető, de a trendet mégis kifejező magyarországi felmérés szerint 25 végzett hallgató közül tízen a szoftverfejlesztés és adatbányászat területén, nyolcan bankoknál, biztosítóknál és telekommunikációs cégeknél, heten pedig a felsőoktatásban dolgoznak, és néhány évvel a végzésük után ötödrészük fizetése több mint 500 ezer forint.”

Megerősíti ezeket a megállapításokat az ELTE volt matematika szakos hallgatói között 2021-ben végzett felmérés is, amelyben nemcsak a szektorok szerinti fizetésekről, hanem személyes tapasztalatokról is olvashatunk. Ezekben egy mondatban arról is írnak a megkérdezettek, hogy „Mi a legjobb személyesen számodra a matematikus létben?”. Egyet kiemelve a válaszok közül: „Gondolkodással pénzt keresni, a hobbimból élni.”.

A kiváló elhelyezkedési lehetőségekről tett megállapítás azóta csak még igazabbá vált: a mesterséges intelligencia (MI) és az adattudomány térhódításával soha nem volt akkora szükség jól képzett, absztrakt gondolkodásra képes szakemberekre, mint most. Szerencsére – bár az egyetemi világban megszokott módon, kissé fontolva haladva – a felsőoktatás is reagált a trendekre: a BME alkalmazott matematikus mesterképzésén már külön adattudományi specializáció érhető el, az ELTE pedig elindította az Adatelemző matematikus és gépi tanulás szakember szakirányú továbbképzést.

A nyílt napokon és kerekasztal-beszélgetéseken rendre elhangzik végzett hallgatóktól: (alkalmazott) matematikus diplomával nem nehéz kiváló munkát találni, és nagyon is jól meg lehet belőle élni. Belső felméréseink szerint a nálunk végzett hallgatók könnyedén elhelyezkednek a képzettségükhöz illő szakmai pozíciókban. A matematika szak elvégzése után sokan találták meg a helyüket izgalmas munkakörökben és változatos iparágakban. A teljesség igénye nélkül néhány példa:

  • Bankoknál és biztosítóknál – adatelemzőként, kockázatkezelőként, kvantitatív pénzügyi szakértőként
  • IT-cégeknél – algoritmusfejlesztőként, adattudósként, mesterséges intelligencia-modellezőként
  • Állami szektorban – például statisztikai hivatalokban, oktatáskutatásban, gazdasági elemzőként
  • Járműiparban – autóipari fejlesztésekben, önvezető járművek technológiájának kutatásában
  • Kutatóintézetekben és az akadémiai szférában – alkalmazott vagy elméleti kutatóként
  • Innovatív start-upoknál – üzleti modellezőként, technológiai vezetőként vagy akár alapítóként
ElhelyezkedsPP
Forrás:  https://felvi.ttk.bme.hu/hu/elhelyezkedesmat

Ne kerteljünk: a karriertervezésnél és munkahelyválasztásnál a pénz is számít. A jó hír az, hogy a matematikus diplomával rendelkezőknek ebből a szempontból sincs okuk panaszra. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint a matematikus és alkalmazott matematikus mesterdiplomákkal lehet a legtöbbet keresni a természettudományi területen. Például a DPR-ben nyilvántartott, 2016-ban végzett (alkalmazott) matematikus MSc-diplomások átlagos havi bruttó jövedelme 2023 decemberében – vagyis nyolc évvel a diplomaszerzés után – elérte az 1 128 000 forintot.

A matematikusok iránti növekvő kereslet nemzetközi jelenség: a CareerCast rendszeres rangsora évek óta a legjobb munkakörök között tartja számon a matematikus szakmát. Emellett más, matematikára épülő szakmák – például adattudós, aktuárius, statisztikus vagy mesterséges intelligencia szakember – is rendszeresen felbukkannak a legjobb állások listáján.

Matematikát tanulni tehát nemcsak menő, hanem kimondottan bölcs döntés. Éppen ezért biztatjuk a matematikatanárokat, hogy ösztönözzék az érdeklődő diákokat a szak választására, a pályaválasztás előtt álló fiatalokat és szüleiket pedig arra, hogy a népszerűbb irányok mellett ezt a lehetőséget is komolyan fontolják meg. A matematika stabil, rugalmas, inspiráló és jövedelmező út – amely karrierlehetőségek széles tárházát nyitja meg akár a Vatikántól a Szilícium-völgyig.

Molontay Roland,
BME TTK Matematikai Intézet,

 

Simon Péter,
ELTE TTK Matematikai Intézet
A rovat ajánlott cikkei
Naponta százával bombáz bennünket hirdetésekkel és hírekkel a média, különösen sok érkezik az internetes közösségi platformokon. Jelentős részük valódinak tűnik, de nem az. Hogyan tudjuk kiszűrni, mi álhír és mi nem?
Az Érintő 2025. márciusi számában Maga Balázs Simon Péterrel írt közös cikket a mesterséges neurális hálók gépi látásáról. Ezúttal egy másik, rendkívül izgalmas alkalmazási területet, azt, hogyan képes a mesterséges intelligencia szövegek megértésére és előállítására, vagyis a nagy nyelvi modellek létrejöttét mutatja be közösen Virág Fausztin Asztrikkal. A további szerzőtársakról az Utószóban olvashatnak...
Simon L. Péter 2024 decemberében megjelent cikke már nyújtott némi betekintést a neurális hálók alapjaiba. A mostani, Maga Balázzsal közös írásukban már a neurális hálók játsszák a főszerepet. Noha a neurális hálók tanításának mélyebb megértése hosszú, és esetleg fáradságos matematikai előkészületeket igényel, mindannyian szeretnénk legalább intuitív képet kapni arról, hogy nagyjából mi is történik egy neurális háló tanítása és működése során. Ezt a célt igyekszik megvalósítani a jelen cikk.
Hírlevél feliratkozás