tudománytörténet

Bolyai János munkájának hatása a háromdimenziós terek elméletére

A hiperbolikus geometria felfedezése, Bolyai, Lobacsevszkij, Gauss, majd később Riemann, Klein, Poincaré 19. századi munkássága meghatározó lett a 20. és a 21. században is, amikor Thuston sejtését Perelman bizonyította. Bolyai tehát nemcsak a párhuzamosok problémáját oldotta meg, de megadta a két- és háromdimenziós esetben a „tipikus”, legtöbbször előforduló geometria konstrukcióját is. A 200 éves folyamaton Stipsicz András vezeti végig az olvasót.

Révész Pál (1934 – 2022)

A valószínűségszámítás és a matematikai statisztika nemzetközi matematikus közössége gyászolja a tavaly év végén elhunyt Révész Pál akadémikust. A szomorú hír és a hivatalos nekrológ az Érintő 2022. decemberi számában már megjelent, most Berkes Istvánnak a temetésen elhangzott személyes hangvételű beszédét közöljük.

Kettős centenáriumi megemlékezés a Bolyai Intézetben

A százéves szegedi matematika aranykorának első és második „triumvirátusáról”, arról, hogyan köszönhető a szegedi Actának, hogy a harmincas évekre az ország leggazdagabb matematikai szakfolyóirat-tárává nőtte ki magát a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének Matematikai Szeminárium Könyvtára, és hogy milyen volt 2022. okt. 7-én a Centenáriumi ülés, Varga Ferencné számolt be.

Kármán Tódor, a világhírű gépészmérnök

60 évvel ezelőtt, 1963 májusában, 81 évesen hunyt el Kármán Tódor, akinek nem sokkal előbb J. F. Kennedy elnök adta át a Nemzeti Tudományos Érem kitüntetést. Kármán Tódor neve egyaránt kapcsolódik az atombombához, az aerodinamikához, a szilárdságtanhoz, vagy a tü­ze­lés­tech­ni­ká­hoz. Az aero­di­na­mi­ka és a me­cha­ni­ka területén munkája két­ség­te­le­nül meg­a­la­po­zott számos eredményt, ezek elméleti voltuk miatt nem rögtön, hanem a számítógépek térnyerésével váltak egyre fontosabbá, beépülve a mai modern vé­ges­e­le­mes, véges térfogatos szi­mu­lá­ci­ós szoftverekbe. A világhírű gé­pész­mér­nö­köt így látja Józsa Viktor.

A filozófia csodálatos hatékonysága a formális tudományokban

  • Kaposi Ambrus, Molnár Zoltán Gábor
Ha vannak is, akik tudják, kevesen vallják be maguknak, hogy a matematika egyes területei, különösképpen az informatikával határos területei jelentős filozófiai motivációk hatására jöttek létre. Ebben az írásban Kaposi Ambrus és Molnár Zoltán Gábor bemutat néhány filozófiai motiváltságú témát, arra biztatva az olvasót, hogy legyen nyitott a formális tudományok és a filozófia gyümölcsöző kapcsolatának felfedezésére. Arra a kérdésre, hogy képesek-e a formális tudományok filozófiai kérdéseket eldönteni, az egyik példájuk a képen látható Alfred Tarski és Volker Halbach nevéhez fűződik.

A ChatGPT története

Az utóbbi időszak legnagyobb port kavaró nyelvközpontú mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése, a ChatGPT lényegében csak 10 éves múltra tekint vissza. Bár működése korántsem hibátlan, mégis áttörésnek számít a természetesnyelv-feldolgozás területén. Ennek kapcsán ír Héja Enikő az előtanított nyelvmodellekről, végül röviden ismerteti a Nyelvtudományi Kutatóközpontban fejlesztett magyar GPT-3 nyelvmodellt, a PULI GPT-3SX-et, és kitér a nyelvmodellek potenciális veszélyeire. Arra is fény derül, hogyan változik a svájci bicska konyhai robotgéppé...

Hogy ne tévedjünk ‒ Wald Ábrahám és a hiányzó lövedéknyomok

Mennyivel korábban célszerű kimenni indulás előtt a repülőtérre? Valójában mit árul el a köz­vé­le­mény-kutatás? Milyen lottózási módszer vezet a legbiztosabban a meg­gaz­da­go­dás­hoz? Jordan Ellenberg könyve, a Hogy ne tévedjünk megdöbbentő felfedezésekre világít rá egyes-egyedül a matematikus módszerével, de nem a matematikusok által használt szaknyelven. A könyv egy fejezetét a Park Könyvkiadó szíves en­ge­dé­lyé­vel közöljük.

Izsák Imre — életrajz egy magyar csillagászról

Csizmadia Ákos könyve a tragikusan fiatalon elhunyt magyar csillagásznak állít méltó emléket. A Föld alakjának pontos meghatározása Izsák Imre munkásságának talán legfontosabb területe. Elsőként mutatta ki, hogy a Föld egyenlítői ke­reszt­met­sze­te sem kör, hanem ellipszis. 1970-ben krátert neveztek el róla a Hold túlsó oldalán. Ladics Tamás méltatja a könyvet.

Egy magabiztos kételkedő

Schiller Róbert: A kételkedés gyönyörűsége című könyvét 2017-ben adta ki a Typotex kiadó. A szerző, aki abban az évben „Az év ismeretterjesztő tudósa” lett, sokfelé kapcsolódó szaktárgyának, a fizikai kémiának az ismerete mellett elképesztő mennyiségű történelmi, művészettörténeti, sőt filológiai tudással rendelkezik. Ismeretterjesztő írásainak gyűjteménye matematikáról és matematikusokról szóló írásokat is szép számmal tartalmaz. Tóth János ezekből a cikkekből szemezgetve, saját gondolatait is hozzátéve csinál kedvet a könyv elolvasásához.

Lakatos Imre írásai matematikáról és a matematika filozófiájáról

„A gyakorló matematikus filozófiája” című kötetről Kutrovácz Gábor könyvismertetése Lakatos Imre matematikára vonatkozó nézeteiről nyújt bepillantást Karl Popper kritikai filozófiája, Pólya György matematikai heurisztikája és Hegel dialektikája mentén. „A matematika története, a filozófia iránymutatását nélkülözve, vakká, a matematika filozófiája, mellőzve a matematika történetének legérdekesebb problémáit, üressé válik” – idézi a „Bizonyítások és cáfolatok”-ból.

Mark Kac: A véletlen rejtélyei

Az egyik legjobb tudományos népszerűsítő könyv, amelyet valaha olvastam. Bölcs, szellemes, időszerű. – írta az Érintőben 2020-ban az angol nyelvű könyvről Simonovits András. A könyv most megjelent magyar nyelven is, Gyárfás Vera fordításában. A véletlen rejtélyei…
Keresés