programozási nyelvek

LaTeX még egyszer

Az elmúlt években, évtizedben rendszeresen fordultak hozzám ismerőseim LaTeX-et illető kérdésekkel. Szerettem volna segíteni nekik, és — bár bevallom, sokszor nem is tudtam a válaszokat — minden kérdésnek igyekeztem a végére járni. Közben sokat tanultam magam is, és az, hogy továbbra is szeretnék segíteni mindazoknak, akik kíváncsiak a LaTeX-re, nem változott. — Fried Katalin LaTeX-tanfolyamának első része következik.

Miért éppen LaTeX?

Az elmúlt években, évtizedben rendszeresen fordultak hozzám ismerőseim LaTeX-et illető kérdésekkel. Szerettem volna segíteni nekik, és — bár bevallom, sokszor nem is tudtam a válaszokat — minden kérdésnek igyekeztem a végére járni. Közben sokat tanultam magam is, és az, hogy továbbra is szeretnék segíteni mindazoknak, akik kíváncsiak a LaTeX-re, nem változott. — Fried Katalin LaTeX-tanfolyamának első része következik.

Interaktív jegyzetfüzetek térnyerése

Az interaktív jegyzetfüzetben a feladatsorok olvasásán, szerkesztésén és kommentelésén túl lehetőségünk van előre vagy általunk megírt szimulációkat is futtatni. A jegyzetfüzet kiváló lehetőséget ad a kutatók eredményeinek pre­zen­tá­lá­sá­ra, tényleges kutatómunkára és ennek következményeként oktatási platform bevezetésére is. A hallgató a jegyzetfüzet használata során megismerkedik a Python nyelvvel, az alapvető html és TEX parancsokkal. Ideális esetben már a jegyzetfüzetében oldja meg a kitűzött feladatokat. Ez a fajta oktatási technika pedig az aktív tanulást segíti elő. Fekete Imre adja át tapasztalatait.

Szükséges, elégséges, lehetséges — Mennyi matek kell egy kognitív tudományi mesternek?

A BME Természettudományi Karának kognitív tudományi mesterei számára tartott órák kapcsán elgondolkodtam néhány kérdésen – kezdi írását Tóth János. Mi az a kognitív tudomány? Mi a célja a kognitív tudományi mesterszakos hallgatók oktatásának? Ehhez milyen matematikai ismeretekre van szükség? Mit gondolnak erről mások bel- és külföldön? Mit lehet megtanítani, figyelembe véve a rendelkezésre álló időt (ami, ugye, mindig kevés), a hallgatók rendkívül vegyes előismereteit, az oktatók látókörének szélességét? Milyen módszerekkel érdemes kísérletezni? Milyen segédanyagra van szükség (ha nincs, az a baj, ha van, akkor pedig az). A szerző ezt az írást Érdi Péter kognitív tudományi nagymesternek 70. születésnapjára ajánlja.

Programozás — Wolfram nyelv

Arra a kérdésre, hogy a matematikában vagy a programozásban kell-e pontosabbnak lennünk, valószínűleg többen mondanák azt, hogy az elsőben, mint a másodikban, és talán ez is a gyakoribb eset. Most mégis mutatunk két (egymáshoz közeli) példát az ellenkezőjére. Tóth János rövid írása előtt érdemes elolvasni a Wolfram nyelv történetét (2016. szeptemberi számunkban, Lóczi Lajostól) és a TeX programozási nyelv keletkezéséről Kovács Zoltán mostani számunkban megjelent cikkét. A fényképen Stephen Wolfram látható 2008-ban.

A Wolfram nyelv történetéről

A Wolfram nyelv mindössze néhány éve kapott végleges nevet, noha fejlesztése még az elmúlt évezredben kezdődött el. A felhasználók a nyelvvel először a Mathematica nevű programcsomagban találkozhattak. A cikkben a Wolfram programozási nyelv rövid történetét és egy könyvismertetőt olvashatnak.

A Wolfram nyelv történetéről

A Wolfram nyelv mindössze néhány éve kapott végleges nevet, noha fejlesztése még az elmúlt évezredben kezdődött el. A felhasználók a nyelvvel először a Mathematica nevű programcsomagban találkozhattak. A cikkben a Wolfram programozási nyelv rövid történetét és egy könyvismertetőt olvashatnak.

Micsoda?! Programozás gyerekeknek?

Jelen sorok írója tízéves korában kezdett prog­ra­moz­ni tanulni, és ez meghatározó ta­pasz­ta­lat volt annak ellenére, hogy az akkori számítógépek nyújtotta felhasználói élményt össze sem lehet hasonlítani a ma megszokottal. A prog­ra­moz­ni tanulás egy mai gyerek számára is ugyanilyen lenyűgöző tud lenni. Korn András Carol Vorderman: Prog­ra­mo­zás gyerekeknek c, könyvét saját nyolcéves fián "tesztelte".

Mi az a típuselmélet, és mire jó?

  • Kaposi Ambrus, Molnár Zoltán Gábor
Az European Research Council (ERC) pályázatai évek óta vonzó, hosszú távú támogatást nyújtanak a legkiválóbb kutatók és kutatócsoportjaik részére. 2024-ben az ERC egyetlen magyar nyertes Consolidator Grant pályázata Kaposi Ambrusé, az ELTE kutatójáé volt. Témája a típuselmélet, amelyet első olvasásra nem könnyű megérteni. Szerzőtársával, Molnár Zoltán Gáborral együtt vezetik be az olvasót a matematika új típusú formális megalapozásába.
Keresés