érettségi
A vacsoránál négy különböző ország képviselője ült az asztalnál. Egy erdélyi tanárnő, egy kárpátaljai PhD hallgató, egy felvidéki tanárnő és jómagam… Beszéd közben felmerült, hogy mennyiben hasonló, illetve mennyiben más egy matematika érettségi Szlovákiában, Ukrajnában, illetve Romániában. Megkértem hát egy-egy embert öt környező országból, hogy röviden foglalják össze, mik a lényeges elemei az ő országukban a matematika érettségiknek. Mindenki csatolt legalább egy feladatsort is! A határon túli magyar nyelvű matematika érettségikről Baranyai Tünde Klára (Románia), Stankov Gordana (Szerbia), Jakab Enikő (Ukrajna), đLilla Korenova (Szlovákia), Ivan Marinović (Horvátország) és Wintsche Gergely (Magyarország) írt.
Az emelt szintű matematika érettségi írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. A matematika érettségi pontszámának döntő részét, 115 pontot, az írásbelin lehet megszerezni. Ugyanakkor nem szabad kockára tenni a szóbelire kapható 35 pontot sem. Ebben a cikkben néhány gondolatot írunk le a szóbelire való készülés módszeréről és minden témakörhöz ajánlunk két-két feladatot, amit a témakörök kidolgozásánál és egy próbaszóbelin is használhatunk. A gyakorláshoz tegyünk ki az asztalra egy órát, ami 15 perc elteltével jelez.
Az utóbbi évtizedekben a tanítás során előtérbe került a matematika alkalmazása, és előtérbe kerültek a szöveges feladatok. Az érettségi vizsgán sokszor találkozunk hosszú szövegű matematika feladattal. A legtöbb matematikatanárnak nem ezek a feladatok a kedvencei. Mégis, mivel az érettségi vizsgának ez része lett, tanárként nem bújhatunk ki a kérdés elől, hogyan tudjuk segíteni a diákokat a hosszabb szövegű feladatok meg­ol­dá­sá­ban. Tamásné Kollár Magdolna osztotta meg ötleteit és módszereit.
A 2020-as NAT és az ehhez tartozó kerettanterv változásai miatt az érettségi követelmények megváltoztatása is szükséges volt. Csapodi Csaba most induló cikksorozatának az a célja, hogy segítse az érettségire felkészítő kollégák munkáját. A sorozat 5 cikke negyedévenként egy-egy nagyobb témakörrel foglalkozik, az első: Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok.
A cikksorozat második részében a Számelmélet, algebra témakör változásairól lesz szó. Csapodi Csaba először táblázatos formában mutatja be, hogyan módosulnak a számelmélet és algebra érettségi követelmények 2024-től. A középszinten is újdonságnak számító ismeretek esetén mutat néhány olyan feladatot, amit a követelmények alapján el tudna képzelni egy feladatsorban. A feladatok megoldása Facebook-oldalunkon és a következő számunkban is megjelenik.
A cikksorozat harmadik része a Függvények témakörről és változásairól szól. Csapodi Csaba táblázatos formában mutatja be, hogyan módosulnak ebben a témában az érettségi követelmények 2024-től, röviden magyarázva, értelmezve, indokolva a változásokat. Néhány, újdonságnak számító ismeret esetén mutat olyan feladatokat, amelyeket a követelmények alapján el tudna képzelni egy feladatsorban. A feladatok megoldása Facebook-oldalunkon és a következő számunkban is megjelenik.
A 2024-es érettségi követelményeket 2023-as cikksorozatunk témakörök szerint tárgyalja. A negyedik részben a geometria témakörének változásait mutatjuk be táblázatos formában, kiemelve az újonnan bekerült, illetve a törölt tartalmakat. Néhány feladat is segítheti a most érettségire készülőket, tanárokat és diákokat. Ismét Csapodi Csaba mutatja be az újdonságokat.
Az érettségiztető tanárok már bizonyára utánanéztek azoknak a változásoknak, amelyek a NAT2020 bevezetésével idén már az érettségi feladataiban is megjelenhetnek. Az Érintő minden tavalyi és a jelen számában is témakörönként foglalkozik a matematika érettségi követelmények változásával. Geszler Evelin Anna, az ELTE Matematika Doktori Iskola didaktika programjának végzős doktorandusz hallgatója a hivatalosan közölt középszintű mintafeladatok elemzésével szeretné felhívni a figyelmet a 2024-es érettségin várható újdonságokra és az elkerülendő buktatókra, valamint az általános tudnivalókra.
Közeledik az új követelmények szerinti érettségi, tavaly elkezdett sorozatunk 5. része is ehhez nyújt segítséget. A valószínűségszámítás és statisztika témakörben sok változás történt: új ismeretek, elvárások kerültek be mind a közép-, mind az emelt szintű követelmények közé. Ezek tanulása elengedhetetlennek tűnik ahhoz, hogy megfelelően el tudjunk igazodni a ránk zúduló adathalmazok, a sokszor manipulatív diagramok között. Csapodi Csaba cikkében ismertet néhány szükséges fogalmat és pár olyan feladatot, amelyet elképzelhetőnek tart ebben a témában az érettségin.
2024 májusában volt az első érettségi vizsga, amelyben matematikából az új NAT szerinti követelményeket alkalmazták. Érdemesnek tűnik a vizsga után visszatekinteni az eredményekre, különös tekintettel azokra a feladatokra, amelyek valamilyen szempontból újak, újszerűek voltak a feladatsorokban. Csapodi Csaba és Koncz Levente elemzését elsősorban a tanárok figyelmébe ajánljuk. Végső következtetésük, hogy a 2024-es közép- és emelt szintű feladatsor egyaránt megfelelt az új követelményeknek. Következzenek a részletek.