alkalmazott matematika
Egy szegedi orvostechnikai cégnél dolgozom data scientistként. A cég profilja: gyógyszerrezisztens epilepsziásoknak kifejleszteni egy implantálható eszközt, ami képes arra, hogy detektálja: az illetőnek éppen rohama kezdődik-e, és ha igen, úgy meg is állítja... Persze az iparban mást kell tudni, mint az egyetemen. A definíciók, tételek helyett a kódolás, a bizonyítások helyett pedig a modellezés..., de a sok év matematikával töltött idő megtanított arra, hogy hamar elsajátítsam azt, amit kell. – Kurics Tamással Paulovics Zoltán készített interjút.
"… fő gondnak azt látom, hogy nincs benn a köztudatban, hogy ez egy biztos megélhetést nyújtó, kiváló karrierlehetőségekkel járó szakma. Pedig a statisztikák szerint a matematikus átlagfizetések meghaladják a mérnöki és informatikusfizetéseket." – nyilatkozta nemrégiben az Innotéka magazin riporterének Röst Gergely, akinek a matematika munka és szórakozás is.
2023 márciusában a Bolyai János Matematikai Társulat kezdeményezésére workshopsorozat indult olyan matematikusok részvételével, akik fontosnak tartják, hogy a matematika világában különböző területeken dolgozók szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz, és gondolkodjanak a matematikával kapcsolatos szakmai/társadalmi kérdéseken, együtt keresve a megoldásokat. Az eddigi három sikeres workshopról az egyik házigazda, Tardos Zsófia számol be.
Nem könnyű kisgyerekes anyaként a kutatói lét…de van, akinek nem is olyan nehéz. Mihálka Éva Zsuzsanna gimnazistaként két tárgyból is bekerült az OKTV első 10 helyezettje közé, így az ELTE-n párhuzamosan elvégezte a matematika és a kémia szakot is. Jelenleg kvantumkémikus posztdoktor a bratislavai Comenius Egyetemen. Paulovics Zoltán készített vele interjút.
60 évvel ezelőtt, 1963 májusában, 81 évesen hunyt el Kármán Tódor, akinek nem sokkal előbb J. F. Kennedy elnök adta át a Nemzeti Tudományos Érem kitüntetést. Kármán Tódor neve egyaránt kapcsolódik az atombombához, az aerodinamikához, a szilárdságtanhoz, vagy a tü­ze­lés­tech­ni­ká­hoz. Az aero­di­na­mi­ka és a me­cha­ni­ka területén munkája két­ség­te­le­nül meg­a­la­po­zott számos eredményt, ezek elméleti voltuk miatt nem rögtön, hanem a számítógépek térnyerésével váltak egyre fontosabbá, beépülve a mai modern vé­ges­e­le­mes, véges térfogatos szi­mu­lá­ci­ós szoftverekbe. A világhírű gé­pész­mér­nö­köt így látja Józsa Viktor.
A European Consortium for Mathematics in Industry (ECMI) által szervezett európai modellezési hét, ami egy ipari matematikai alkalmazásokra és gyakorlati feladatmegoldásra épülő workshop, évente más-más európai országban kerül megrendezésre. Idén a szegedi Bolyai Intézet fogadta 14 ország 52 hallgatóját, akik 10 csoportban kerestek matematikai megoldást 1-1 gyakorlati problémára a határtudományok és az ipar területéről. Juhász Nóra beszámolóját a résztvevők élményei egészítik ki.
Az utóbbi időszak legnagyobb port kavaró nyelvközpontú mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése, a ChatGPT lényegében csak 10 éves múltra tekint vissza. Bár működése korántsem hibátlan, mégis áttörésnek számít a természetesnyelv-feldolgozás területén. Ennek kapcsán ír Héja Enikő az előtanított nyelvmodellekről, végül röviden ismerteti a Nyelvtudományi Kutatóközpontban fejlesztett magyar GPT-3 nyelvmodellt, a PULI GPT-3SX-et, és kitér a nyelvmodellek potenciális veszélyeire. Arra is fény derül, hogyan változik a svájci bicska konyhai robotgéppé...
Az Ugródeszkák matek szakon sorozat utolsó interjúalanya egy amerikai, ételrendeléssel foglalkozó cégnél dolgozik mint adatelemző, data scientist. És tetszik neki, élvezi a sokféle feladatot; van, amit tanult, és van, amit nem tanult az egyetemen. Egyet azonban biztosan tud: a cég működése alapvetően nem az adatokon, hanem a konyhán múlik. A kérdező Paulovics Zoltán.
A meteorológiai modellezés az alkalmazott matematika egyik legösszetettebb területe. A téma egyik legfrissebb angol nyelvű ta­nul­mány­gyűj­te­mé­nyét ismerteti a szerző, Ladics Tamás. A kötetben foglalt tanulmányok érdekesek és hasznosak lehetnek a légköri kutatást művelők közösségén túl minden természettudományos és matematikai képzettséggel rendelkező érdeklődő számára. A matematikai módszerek sokszínű alkalmazása ötleteket és motivációt adhat a jövőbeni kutatásokhoz.
Mennyivel korábban célszerű kimenni indulás előtt a repülőtérre? Valójában mit árul el a köz­vé­le­mény-kutatás? Milyen lottózási módszer vezet a legbiztosabban a meg­gaz­da­go­dás­hoz? Jordan Ellenberg könyve, a Hogy ne tévedjünk megdöbbentő felfedezésekre világít rá egyes-egyedül a matematikus módszerével, de nem a matematikusok által használt szaknyelven. A könyv egy fejezetét a Park Könyvkiadó szíves en­ge­dé­lyé­vel közöljük.
Megkértünk egy kognitív tudományi hallgatót (Farkas Dávidot) és egy matematikai fizikus kollégát (Andai Attilát), írja meg véleményét ugyanarról a könyvről, Guillermo Martínez: Borges és a matematika című művéről. Szeretnénk más alkalmas írások esetén is találni recenzenspárokat mindannyiunk okulására. (A rovatvezető előzetes megjegyzése.)
A Természet Világa ismeretterjesztő folyóirat 2017. augusztusi számában jelent meg Besenyei Ádám és Csomós Petra A gyorshajtástól az időjárásigKalandok az alkalmazott matematikában című írása, mely közérthető módon, játékos példákon keresztül vezeti be az olvasót a dif­fe­ren­ci­ál­e­gyen­le­tek izgalmas világába.
Cikkeinkhez kapcsolódó honlapokat ajánlunk ebben a rövid írásban. Elsőként az amerikai Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság, a SIAM által kiadott SIAM NEWS-ból idézünk: mi is a ma­te­ma­ti­ka szerepe a bennünket kö­rül­ve­vő világban és milyen állások várják ma a matematikusokat, informatikusokat, mérnököket, természettudósokat.
Dani Rodric: Economic Rules című könyvének alapállítása: szemben a fizikával, a közgazdaságtanban a modellek nem egyre mélyebbre hatolnak, hanem egyre szélesebb kört fognak át. A jó közgazdasági modellezőnek nem társait kell elkápráztatnia matematikusi tudásával, hanem az elemzendő problémához kell megtalálnia a legalkalmasabb modellt. Ha ilyen modell nincs, akkor a legközelebbi már létező modellt kell addig fejlesztenie, amíg eljut a probléma megoldásához. Mivel napjainkban számos alkalmazott matematikus foglalkozik közgazdaságtani vagy más társadalomtudományi modellezéssel, és minden állampolgár passzív részese a modellek alapján elhatározott gazdaságpolitikai intézkedéseknek, szeretném felhívni a könyvre az Érintő olvasóinak a figyelmét. (Simonovits András)
Arkadi Berezovski és Ván Péter: Internal Variables in Thermoelasticity című könyvéről írt recenziót Kovács Róbert. A könyv nem tisztán matematika-, de nem is egyértelműen fizikakönyv, szorosan illeszkedik mindennapi életünk mindennapi problémáihoz: hővezetés, rugalmasságtan és úgy általában véve a kontinuumfizikai kérdések tárgyalása a célja. Magja és mondanivalója egységes módszertan és eszközrendszer köré épült, a belső változók és a termodinamika egységét építik fel benne. A tökéletesség nem ideális, az ideális pedig nem tökéletes. A törekvés a tökéletesre lehet valós, az ideális világ csak képzetes, a valódi világunk feltérképezése és megértése pedig komplex. Ehhez mindkét oldal összhangjára szükség van, amit ez a könyv remekül megtestesít.
Érdi Péter könyve (német fordítása megjelenőben van, magyar, kínai, koreai és japán fordítása most készül) informatív és szórakoztató. A szerző az össze­ha­son­lí­tás­sal, minősítési besorolással és rang­so­ro­lás­sal kapcsolatos gondolatok és tör­té­ne­tek kincsestárát gyűjtötte össze a lehető legszélesebb körből: sport, mű­vé­sze­tek, tudomány, politika, média és bevásárlás… Miért olyan népszerű és megkerülhetetlen a rangsorolás? Ízelítőt kapunk Schubert András recenziójából.
Tóth János és Simon L. Péter: Dif­fe­ren­ci­ál­egyen­le­tek (Typotex, Budapest, 2020) könyvének harmadik, javított kiadása bevezetést nyújt a dif­fe­ren­ci­ál­e­gyen­le­tek elméletébe a matematikus és a differenciálegyenleteket tanuló nem matematikus hallgatók számára. A könyvet jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a dif­fe­ren­ci­ál­e­gyen­le­tek és az alkalmazások iránt – Pituk Mihály ismerteti a könyvet.
Egy évvel korábbi számunkban recenziót közöltünk Érdi Péter angol nyelvű könyvéről, amelynek címe Ranking. The Unwritten Rules of the Social Game We All Play. Jó választás volt, ezt az is mutatja, hogy azóta megjelent a könyv német és japán fordítása és megjelenőben van a magyar kiadás is.