Az idén nyáron immár 24. alkalommal rendezték meg az egyetemisták nemzetközi matematikai versenyét, az IMC-t, a helyszín a bulgáriai Blagoevgrad volt. A verseny hivatalos neve International Mathematics Competition for University Students 2017, szervezője, mint az utóbbi időben minden alkalommal, az egyesült királyságbeli University College London, házigazdája pedig a blagoevgradi American University in Bulgaria. A rendezvény 2017. július 31-étől augusztus 6-áig tartott.
Érdemes tudni, hogy az IMC az utóbbi években az egyik legjelentősebb és legszínvonalasabb versenysorozattá nőtte ki magát, amit matematikus egyetemi hallgatóknak rendeznek Európában (noha a versenyzők korántsem csak Európából érkeznek). A résztvevők Európa és a világ számos egyeteméről kerülnek ki, s a hagyományosan erős csapatokat küldő orosz, ukrán, lengyel, cseh, magyar, izraeli, iráni, francia, román, spanyol, német és néhány más európai egyetemen kívül amerikai, kínai, brazil, vietnami, indonéz stb. hallgatók is rendszeresen szerepelnek a versenyen. A verseny immár hagyományosan két ötórás dolgozat megírásából áll. Az egyetemi képzés első négy évének tipikus témaköreiből kell öt-öt feladatot megoldani. Valamennyi feladat, függetlenül a nehézségétől, 10 pontot ér. A verseny nyelve az angol: angolul kapjuk a feladatokat, és angolul írjuk a megoldásainkat is.
Az idei IMC-n tízen vettünk részt három hazai egyetemről, s a következő eredményeket értük el:
Csernák Tamás (ELTE) — I. díj
Fehér Zsombor (ELTE) — I. díj
Maga Balázs (ELTE) — I. díj
Ágoston Péter (ELTE) — II. díj
Almási Péter (BME) — II. díj
Juhos Attila (BME) — II. díj
Szőke Tamás (ELTE) — II. díj
Nagy-György Pál (SZTE) — III. díj
Nagy-György Zoltán (SZTE) — dicséret
Bezdány Dániel (SZTE) — elismerő oklevél
A három csapatot három csapatvezető kísérte: Prőhle Péter (BME), Jankó Zsuzsanna (ELTE), valamint Bogya Norbert (SZTE). Zsuzsi a reklamáció folyamán hősiesen küzdve 20 megérdemelt ponttal járult hozzá ELTE-s csapatunk negyedik helyéhez az egyetemek közti rangsorban. Mindössze az izraeli nemzeti csapat, valamint a szentpétervári állami és a moszkvai fizikai-mérnöki egyetem ért el jobb eredményt. Ezzel olyan kiváló egyetemek kerültek csapatunk mögé, mint a Varsói Egyetem, a moszkvai Lomonoszov Egyetem, a kijevi Tarasz Sevcsenko Egyetem, a Barcelona Tech, a prágai Károly Egyetem, a bécsi vagy az amszterdami egyetem.
Mivel a verseny mindössze kétszer öt órát vett el a hétből, bőven volt lehetőség kötetlen programokra. Remek alkalmunk nyílt arra, hogy legalábbis érintőlegesen egyéb kultúrákkal ismerkedjünk meg, akár a focipályán, a pontokra való várakozáskor, vagy művészi igényű gitározás-éneklés közepette. Ezen túl az egyik napon buszos kiránduláson vettünk részt, hogy valódi bolgár bort kóstolhassunk. Ez készítői szerint a legpompásabb francia rokonaival is vetekszik, sorainkból kikerülő kóstolói kevésbé voltak elragadtatva tőle. A verseny főbb szponzorai szintén igyekeztek felhívni magukra a figyelmünket: egy kiemelkedő eredmény jó ugródeszka lehet olyan vezető cégekhez, mint a Jane Street.
Az utolsó teljes napon aztán sor került az eredményhirdetésre. Ez a hossza miatt némileg unalmasra sikeredett, de még így is meglepően hangulatos volt, hála elsősorban a brazil és görög diákoknak, akik minden társuk színpadra hívásakor fergeteges ovációt csaptak. Este díszvacsora volt, amit a verseny legkülönösebb hagyományos mozzanata követett. Mindenkit, aki erre igényt formált, megkoronáztak egy fél, kivájt görögdinnyehéjjal, amelybe szarvak gyanánt uborkák voltak állítva, miközben hálás alattvalói a nevét skandálták. Ezen az úton több magyar királyt is avattunk röpke másfél óra alatt, sőt, némelyikünk idén már második királyságát ünnepelhette. A hosszúra nyúlt éjszaka után másnap fáradtan, de elégedetten tértünk haza.
Az ELTE csapata
