Gazdaság – technika – művészet

A gazda(g)ság nevet adtuk a gazdaság – technika – művészet rovatnak, amelyben bemutatjuk, hol, miképpen használják fel a matematikát, milyen gazdag is az a kör, amelyik érinti ezt a tudományágat. (rovatszerkesztők: Röst Gergely, Molnár-Sáska Gábor.)

A filozófia csodálatos hatékonysága a formális tudományokban

  • Kaposi Ambrus, Molnár Zoltán Gábor
Ha vannak is, akik tudják, kevesen vallják be maguknak, hogy a matematika egyes területei, különösképpen az informatikával határos területei jelentős filozófiai motivációk hatására jöttek létre. Ebben az írásban Kaposi Ambrus és Molnár Zoltán Gábor bemutat néhány filozófiai motiváltságú témát, arra biztatva az olvasót, hogy legyen nyitott a formális tudományok és a filozófia gyümölcsöző kapcsolatának felfedezésére. Arra a kérdésre, hogy képesek-e a formális tudományok filozófiai kérdéseket eldönteni, az egyik példájuk a képen látható Alfred Tarski és Volker Halbach nevéhez fűződik.

Nemzetközi Informatikai Diákolimpia – tehetségeink, Neumann János nyomában

Nagyon jó eredményeket értek el a magyar diákok az idén augusztus 28. és szeptember 4. között Szegeden megrendezett Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI). Rendező országként hazánk két csapatot indíthatott, a nyolc diákolimpikon egy ezüst- és öt bronzérmet szerzett, a többi két csapattag dicsérettel tért haza a világ legrangosabb informatikai versenyéről, amelyre a Neumann Társaság tehetséggondozási programja keretében készültek fel. Képes Gábor cikkében kiemeli a magyar diákok igen erős matematikai felkészültségét.

A ChatGPT története

Az utóbbi időszak legnagyobb port kavaró nyelvközpontú mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése, a ChatGPT lényegében csak 10 éves múltra tekint vissza. Bár működése korántsem hibátlan, mégis áttörésnek számít a természetesnyelv-feldolgozás területén. Ennek kapcsán ír Héja Enikő az előtanított nyelvmodellekről, végül röviden ismerteti a Nyelvtudományi Kutatóközpontban fejlesztett magyar GPT-3 nyelvmodellt, a PULI GPT-3SX-et, és kitér a nyelvmodellek potenciális veszélyeire. Arra is fény derül, hogyan változik a svájci bicska konyhai robotgéppé...

Kármán Tódor, a világhírű gépészmérnök

60 évvel ezelőtt, 1963 májusában, 81 évesen hunyt el Kármán Tódor, akinek nem sokkal előbb J. F. Kennedy elnök adta át a Nemzeti Tudományos Érem kitüntetést. Kármán Tódor neve egyaránt kapcsolódik az atombombához, az aerodinamikához, a szilárdságtanhoz, vagy a tü­ze­lés­tech­ni­ká­hoz. Az aero­di­na­mi­ka és a me­cha­ni­ka területén munkája két­ség­te­le­nül meg­a­la­po­zott számos eredményt, ezek elméleti voltuk miatt nem rögtön, hanem a számítógépek térnyerésével váltak egyre fontosabbá, beépülve a mai modern vé­ges­e­le­mes, véges térfogatos szi­mu­lá­ci­ós szoftverekbe. A világhírű gé­pész­mér­nö­köt így látja Józsa Viktor.

Az ipari matematika nemzetközi agytornája

A European Consortium for Mathematics in Industry (ECMI) által szervezett európai modellezési hét, ami egy ipari matematikai alkalmazásokra és gyakorlati feladatmegoldásra épülő workshop, évente más-más európai országban kerül megrendezésre. Idén a szegedi Bolyai Intézet fogadta 14 ország 52 hallgatóját, akik 10 csoportban kerestek matematikai megoldást 1-1 gyakorlati problémára a határtudományok és az ipar területéről. Juhász Nóra beszámolóját a résztvevők élményei egészítik ki.

Workshop rólunk, matematikusokról…

2023 márciusában a Bolyai János Matematikai Társulat kezdeményezésére workshopsorozat indult olyan matematikusok részvételével, akik fontosnak tartják, hogy a matematika világában különböző területeken dolgozók szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz, és gondolkodjanak a matematikával kapcsolatos szakmai/társadalmi kérdéseken, együtt keresve a megoldásokat. Az eddigi három sikeres workshopról az egyik házigazda, Tardos Zsófia számol be.

120 éve született egy „marslakó”

2023-ban Neumann János tiszteletére nagyszabású megemlékezéssorozattal készült a Neumann János Számítógéptudományi Társaság. Céljuk a neumanni örökség minél szélesebb körű megismertetése. A honlapjukon nyomon követhető események közül Oláh Vera egy áprilisi kiállításon, Kerékfy Pál egy májusi emlékfa-ültetésen vett részt...

Miért jó a Fiatal Kutatók Akadémiája − egy matematikus szemével

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének és tagjainak támogatása mellett, 2019 májusában alapították meg a Fiatal Kutatók Akadémiáját. 2021-ben az FKA hivatalosan is bekerült az MTA Alapszabályába és költségvetésébe. Gselmann Eszter matematikus szemmel mutatja be azt, hogy miért fontos a fiatal kutatók, általánosságban véve az egész kutatói réteg és az egész társadalom számára az FKA.

Menekülés a logika fogságából

Henri Poincaré (1854–1912) neve ismerős lehet a geometriából, hiszen a Bolyai-geometria egy modelljét ő adta meg. Poincaré azonban nem csak iskolateremtő matematikus volt, hanem értékes módon járult hozzá a tudományfilozófia fej­lő­dé­sé­hez, és figyelemreméltó gondolatokat fogalmazott meg a matematikafilozófia területén is. Ezeket a gondolatokat fejti ki Molnár Zoltán Gábor.

Valósággá vált álmok a Millenárison

Megnézték már az Álmok Álmodói 20 kiállítást a Millenárison? Ha nem, 2023. január 31-ig még megtehetik. A téli- vagy a síszünetben vigyék el a gyerekeket, unokákat: sem a felnőttek, sem a gyerekek nem fognak unatkozni, annyiféle tudományos régiség és újdonság között lehet válogatni, Szent-Györgyitől Karikó Katalinig, Bolyaitól Lovász Lászlóig, a régi autóktól az űrhajóig, a bolygóktól a fekete lyukig. Akik pedig mertek nagyokat álmodni, mind magyar feltalálók és tudósok, érdemes őket megismerni.

Matematikus Hangversenyek

2022. október 5-én 40. alkalommal rendezték meg az ELTE Matematikus Hangversenyét. A Mate­ma­ti­kus Hangversenyek olyan ingyenes koncer­tek, ahol matematikusok (egyetemi hallgatók, oktatók, nem feltétlenül az ELTE-ről) esetleg családtagjaikkal, barátaikkal zenélnek főként (de nemcsak) matematikus hall­ga­tó­sá­guk­nak. A Matematikus Hangversenyek történetéről, kialakulásáról, fejlődéséről két korábbi főszervezőjükkel, Somogyi Krisztiánnal és Horváth Andrással beszélgetett Oláh Vera.

„A számológép és az agy” megjelenésétől az infoszféra forradalmáig

2023-ban lesz Neumann János születésének 120. évfordulója. Benczúr András tanulmányában röviden bemutatja Neumann életútját, részletesen ismerteti utolsó, 1958-ban megjelent írását, amelynek címe: „A számológép és az agy”. Ehhez kapcsolódik saját kutatása arról, hogy milyen új megvilágítást ad a számítógépek és az élő emberi elmék összevetése az infoszférában betöltött szerepük alapján.

Zene matematikus füllel

Mitől találunk szépnek valamit? Az ember ősidők óta keresi a választ erre a kérdésre. Talán mindnyájan érezzük, hogy csakúgy, mint egy andalító dallam élvezetéhez, a szépség megéléséhez is elengedhetetlen a harmónia. A konszonancia és a disszonancia matematikai leírásához Szendi Ágoston matematikus MSc hallgató bevezetett egy mérőszámot és egy távolság fogalmat, amelyet először relatív prím frekvenciák között definiált. Írása egyaránt érdekelheti a zenében jártasakat és járatlanokat is.

Fejér Lipót tanítványa voltam

Ottlik Géza (1912–1990) nemcsak Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, de kiemelkedő tudású bridzsversenyző, valamint világhírű szakíró, a bridzsjáték megújítója volt. Fiatal korának helyszíne, az „Iskola a határon” sokak által ismert, de azt már kevesebben tudják, hogy az egyetemet matematika-fizika szakon végezte el Fejér Lipót tanítványaként. Életrajzi írásaiból az erre vonatkozó részleteket a Magyar Elektronikus Könyvtárból Lengyel Péter író (Ottlik jogörököse) engedélyével közöljük.

Hogyan lettem adattudós?

Azok az adattudósok a legkeresettebbek, akik az adattudomány minden aspektusával tisztában vannak, valamint egy-két részterületen specialistának számítanak. Némi felkészüléssel az adattudomány szépen elérhető karriert jelenthet matematika szakos hallgatók számára − írta az Illinois-i Egyetemen doktorált fiatal matematikus nő. E cikk megírásakor Bolor Turmunkh addattudósként dolgozott Chicagóban. Azóta Cupertinóba költözött, ahol az Apple-nél a gépi tanulás mérnök menedzsere.

Újra tanulni, újat tanulni! — Interjú dr. Kelemen Bélával

Az interjút Kelemen Bélával, a MOL Csoport Üzleti Kiválóság Igazgatójával, a Műegyetem címzetes egyetemi tanárával Illés Tibor készítette. Kelemen Béla rendszeres meghívott előadója a Műegyetemnek és a Veszprémi Pannon Egyetemnek. Az interjúban karrierjéről és sikerének titkáról mesél. A cikket lejegyezte és szerkesztette Romsics Erzsébet, lektorálták Illés Tibor és Kelemen Béla.

A zenében rejlő matematika

2016-ban a KöMaL Ifjúsági Ankét keretében elhangzott előadásának elektronikus formába öntésére kérte fel szerkesztőségünk Székely Pétert. Bár a cikk az előadáshoz képest sokat veszít az értékéből, ha az előadó nem tudja megmutatni, megszólaltatni a hangszereket, illetve az érdekes hang-effektusokat, azért erre is tettünk kísérletet. Következzen tehát egy kis ízelítő a zeneelméletről, s a benne rejlő matematikáról, fizikáról.

XXXII. Magyar Operációkutatási Konferencia

Az operációkutatás mint önálló tu­do­mány­te­rü­let a II. világháború során született: maga az operáció szó hadműveletre utal, a kutatás célja pedig kezdetben a haderő optimális mennyi­sé­gé­nek, ütemezésének megtalálása volt. A háború után az optimalizálás tudománya elsősorban gazdasági és mérnöki területeken fejlődött tovább. Mai állapotában az operációkutatás egy szerteágazó, gyakran önmagában is szép és mély matematikai módszertanon alapuló, rengeteg gyakorlati al­kal­ma­zás­sal rendelkező tudományterület.

Matematikai Modellalkotás Szeminárium

  • Mádi-Nagy Gergely, Molnár-Sáska Gábor
Az ezredforduló környékén és azóta is ugrás­sze­rű­en kiszélesedtek a matematika alkalmazási lehetőségei. Ilyenek pl. az automatizálás, a gépi tanulás, az adatbiztonság, a neurális hálózatok elméletével szorosan kapcsolódó mesterséges intelligencia kutatása és ugyancsak az optimalizálás kérdései az élet számos területén, többek között a pénzügyi matematikában. A BME-n 2001-ben indult el a Matematikai Modellalkotás Szeminárium, amelyről az akkori és a mostani titkár, Molnár-Sáska Gábor és Mádi-Nagy Gergely számol be.

Európai dinamikus napok Szegeden

A Louvre-ban kiállított ókori tálon egy kiméra látható. Mi az a kiméra és hogyan kapcsolódik a dinamikához? Erről is ír Röst Gergely, aki részt vett a Szegeden rendezett európai dinamikus napokon, egy olyan matematikai konferencián, ahol a matematikusok vannak kisebbségben.
Keresés