tudományfilozófia
Jim Holt legújabb könyve nemrég jelent meg Magyarországon Jakabffy Éva és Jakabffy Imre fordításában, a Typotex Kiadó gondozásában. Az ismertetett témák tág területen kalandoznak: találkozhatunk a Riemann-sejtéssel és a négy­szín­té­tel­lel, húrelmélettel és az univerzum végére vonatkozó elméletekkel, olvashatunk Ada Byron és a számítógéptudomány kapcsolatáról, vagy éppen az idő természetéről és az eugenetikáról. Lángi Zsolt recenziója itt olvasható.
Történt 1895-ben, hogy a Bécsi Egyetemen Ernst Mach, a neves fizikus számára bölcsészeti jellegű katedrát hoztak létre ,,az induktív tudományok történetének és filozófiájának tanára’’ megnevezéssel… Karl Sigmund könyvéből Ernst Mach mellett az őt a tudományfilozófiai katedrán váltó Ludwig Boltzmann életébe és munkásságba is bepillantást nyerünk. De olvashatunk Albert Einsteinről, David Hilbertről vagy Bertrand Russellről. Molnár Zoltán Gábor könyvismertetése következik.
A matematikában járatosabbak számára gyakran idegenek a matematikafilozófia kérdésfeltevései, fogalomhasználata és érvelési stílusa, míg a filozófiában otthonosabban mozgók közül sokakat elriasztanak a rendszeresen előforduló technikai jellegű, komolyabb matematikai felkészültséget igénylő részletek. A Russelltől Gödelig írásainak célközönsége főként az első csoport: a kötet kilenc esszéje a Műegyetem „A matematika filozófiai alapjai és alkalmazásai” című ol­va­só­sze­mi­ná­ri­u­mán feldolgozott, nagyrészt magyarul is elérhető szövegeket próbál közelebb hozni a matematikai érdeklődésű olvasókhoz – írja recenziójában Simonyi András.
„A gyakorló matematikus filozófiája” című kötetről Kutrovácz Gábor könyvismertetése Lakatos Imre matematikára vonatkozó nézeteiről nyújt bepillantást Karl Popper kritikai filozófiája, Pólya György matematikai heurisztikája és Hegel dialektikája mentén. „A matematika története, a filozófia iránymutatását nélkülözve, vakká, a matematika filozófiája, mellőzve a matematika történetének legérdekesebb problémáit, üressé válik” – idézi a „Bizonyítások és cáfolatok”-ból.
Stefan Buijsman nemrég megjelent könyvének alcíme: Matematika a mindennapokban, egyszerűen, érthetően. Ez a könyv kellemes meglepetés: friss, jól olvasható és nem tartalmatlan. Az egyik oka ennek (a képletek mellőzése mellett) az a tény, hogy nagyon sok történeti, filozófiai vagy éppen kulturális antropológiai tudásra támaszkodva beszél a matematika mibenlétéről, alkalmazhatóságáról, szépségéről. Érdeklődő ifjúnak, tanárnak, sőt matematikusnak is ajánlja Tóth János.
A Typotex kiadó 2021-ben jelentette meg Lakatos Imre: A gyakorló matematikus filozófiája című könyvét. A kötet a híres tudományfilozófus, Lakatos Imre (1922–1974) dolgozataiból egy összeállítás – Máté András szerkesztésében. Témája a matematika filozófiája, cikkei kiváló gondolatébresztők, egy részük főleg fi­lo­zó­fu­sok­hoz, egy részük inkább ma­te­ma­ti­ku­sok­hoz szól. Külön csemege, hogy a kötet több dolgozatát Lakatos nem a nyilvánosságnak szánta, e dolgozatok első ízben jelennek meg magyarul. Ferenczi Miklós gondolatai következnek a könyvről.