Higgyünk-e a krétainak, aki azt mondja, hogy minden krétai hazudik? Tudhatja-e Micimackó, hogy ha valaki valamiről bármit is tud, az csak Bagoly lehet? Mire kérdez rá ennek az ismertetőnek a harmadik kérdő mondata? Az ördögi körök olyan paradoxonok, amelyekben valaki vagy valami (például egy szöveg) saját magáról tesz állítást. Ron Aharoni hihetetlenül sok hasonló témát és jelenséget vonultat fel a köznyelv, a matematika, a filozófia és a szépirodalom területéről, és írásából számos, ezekkel a furcsaságokkal foglalkozó szerző gondolatait ismerhetjük meg. Molnár Zoltán Gábor írt kritikát a TypoTeX kiadónál Kepes János fordításában nemrégiben megjelent könyvről.

Főként arról szól ez a tanulmány, hogy Gödel első és második nemteljességi tételének a népszerűsítő irodalomban szereplő interpretációi milyen értelemben tekinthetők helyesnek vagy hol váltanak át parttalan fantáziálásba, elfeledkezve arról, hogy ezek a tételek mindenféle interpretáció nélkül, önmagukban is érdekes állításokat tesznek a matematikáról. Torkel Franzén: Gödel nemteljességi tételei című, Értelmezések és félreértések alcímű, a TypoTeX kiadónál 2013-ban megjelent könyvéről Molnár Zoltán Gábor írt recenziót.

Jim Holt legújabb könyve nemrég jelent meg Magyarországon Jakabffy Éva és Jakabffy Imre fordításában, a Typotex Kiadó gondozásában. Az ismertetett témák tág területen kalandoznak: találkozhatunk a Riemann-sejtéssel és a négy­szín­té­tel­lel, húrelmélettel és az univerzum végére vonatkozó elméletekkel, olvashatunk Ada Byron és a számítógéptudomány kapcsolatáról, vagy éppen az idő természetéről és az eugenetikáról. Lángi Zsolt recenziója itt olvasható.

Történt 1895-ben, hogy a Bécsi Egyetemen Ernst Mach, a neves fizikus számára bölcsészeti jellegű katedrát hoztak létre ,,az induktív tudományok történetének és filozófiájának tanára’’ megnevezéssel… Karl Sigmund könyvéből Ernst Mach mellett az őt a tudományfilozófiai katedrán váltó Ludwig Boltzmann életébe és munkásságba is bepillantást nyerünk. De olvashatunk Albert Einsteinről, David Hilbertről vagy Bertrand Russellről. Molnár Zoltán Gábor könyvismertetése következik.

A matematikában járatosabbak számára gyakran idegenek a matematikafilozófia kérdésfeltevései, fogalomhasználata és érvelési stílusa, míg a filozófiában otthonosabban mozgók közül sokakat elriasztanak a rendszeresen előforduló technikai jellegű, komolyabb matematikai felkészültséget igénylő részletek. A Russelltől Gödelig írásainak célközönsége főként az első csoport: a kötet kilenc esszéje a Műegyetem „A matematika filozófiai alapjai és alkalmazásai” című ol­va­só­sze­mi­ná­ri­u­mán feldolgozott, nagyrészt magyarul is elérhető szövegeket próbál közelebb hozni a matematikai érdeklődésű olvasókhoz – írja recenziójában Simonyi András.

A Typotex kiadó 2021-ben jelentette meg Lakatos Imre: A gyakorló matematikus filozófiája című könyvét. A kötet a híres tudományfilozófus, Lakatos Imre (1922–1974) dolgozataiból egy összeállítás – Máté András szerkesztésében. Témája a matematika filozófiája, cikkei kiváló gondolatébresztők, egy részük főleg fi­lo­zó­fu­sok­hoz, egy részük inkább ma­te­ma­ti­ku­sok­hoz szól. Külön csemege, hogy a kötet több dolgozatát Lakatos nem a nyilvánosságnak szánta, e dolgozatok első ízben jelennek meg magyarul. Ferenczi Miklós gondolatai következnek a könyvről.