Megjelenés: 2017/3.

Utak a Fermat-sejtéshez

Szamuely Tamás 2016 decemberében tartott Rényi Intézetbeli előadásának célja az volt, hogy Sir Andrew Wiles Abel-díjának apropóján megismertesse a szélesebb ma­te­ma­ti­kus­kö­zön­sé­get azokkal a modern módszerekkel, amelyek a Fermat-sejtés megközelítésében kiemelt szerepet játszanak. Az alábbi cikk ennek az előadásnak az írásos változata.

Nézd és mondd!

Nézd és mondd! — avagy mi köze számok felolvasásának 71-ed fokú egyenletekhez és a periódusos rendszerhez? Ferenci Tamás az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Ku­ta­tó­köz­pont­já­ból Conway számsorozatától kiindulva megold egy egyszerű 71-edfokú egyenletet — a képen látható, hogy a komplex számsíkon ábrázolt megoldások majdnem kört alkotnak — és eljut az „atomok bomlásáig”.

Mi is (és mire is jó) egy tiszta Hodge-struktúra?

A Mi is...? rovat újabb cikkében Szabó Szilárd témája csatlakozik több, előző és e számunkban megjelent íráshoz, a Fermat-sejtés Andrew Wiles-féle bizonyításához. Érdeklődő olvasóinknak ajánljuk Tóth Árpád cikkét a diofantikus egyenletekről, a Wiles-interjú 1. és 2. részét, vagy Szamuely Tamás előadásának írásos változatát Utak a Fermat-sejtéshez címmel. Most pedig jöhetnek a Hodge-struktúrák! A fotón Sir William Vallance Douglas Hodge (1903 - 1975).

Mi is … a csáp?

A Notices of the American Mathematical Society című folyóirat 2004. szeptemberi számában a Mi is...? rovatban jelent meg Peter Teichner írása, amelynek fordítását Kalmár Boldizsár készítette el (a kiadó és a szerző engedélyével). A csáp szót, mint matematikai kifejezést, nyomtatásban először Jim Cannon használta 1978-ban.

Gauss és Bolyai János — újraértékelve

Írásom célja — amellett, hogy megemlékezzek „a matematikusok fe­je­del­me” születésének 240. évfordulójáról — hogy felmentsem Gausst az alól a hamis vád alól, amely a köztudatban él, hogy Gauss nem ismerte el Bolyai János korszakalkotó felfedezését. — írja Oláh-Gál Róbert.

Interaktív jegyzetfüzetek térnyerése

Az interaktív jegyzetfüzetben a feladatsorok olvasásán, szerkesztésén és kommentelésén túl lehetőségünk van előre vagy általunk megírt szimulációkat is futtatni. A jegyzetfüzet kiváló lehetőséget ad a kutatók eredményeinek pre­zen­tá­lá­sá­ra, tényleges kutatómunkára és ennek következményeként oktatási platform bevezetésére is. A hallgató a jegyzetfüzet használata során megismerkedik a Python nyelvvel, az alapvető html és TEX parancsokkal. Ideális esetben már a jegyzetfüzetében oldja meg a kitűzött feladatokat. Ez a fajta oktatási technika pedig az aktív tanulást segíti elő. Fekete Imre adja át tapasztalatait.

Gondold tovább! – 1.

Mottó: „A legtöbb amit a tanár a diákjaiért tehet az, hogy észrevétlenül rávezeti egy-egy jó ötletre.” (Pólya György) Katz Sándor tanár úr előadásának szerkesztett változatát olvashatják ebben a cikkben és a következő számunkban megjelenő második részben, amelyet a 2017. évi székesfehérvári matematikatanári vándorgyűlésen hallgattak meg az ország különböző régióiból és a határon túlról érkezett kollégái. Jópár tanulságos feladat következik, mindegyiket érdemes lesz továbbgondolni!

Beszámoló az 57. Rátz László Vándorgyűlésről

Július első hetében minden évben másik városban gyűlnek össze az ország különböző részeiből érkező ma­te­ma­ti­ka­ta­ná­rok és tanítók a Bolyai János Matematikai Társulat hagyományos többnapos találkozójára. Ilyenkor az ország elismerten legjobb ma­te­ma­ti­ka­ta­nárai is beülnek az iskolapadba. 2017-ben a matematikatanárok 57. Rátz László Vándorgyűlése — a vándorgyűlések történetében először — Székesfehérvárott volt.

A matek miatt nem lesz diplomám?

Napjainkban az egyetemen továbbtanuló diákok jelentős része középszintű érettségit tesz matematikából. Az egyetemek nem követelik meg az emelt szintű érettségit, így a diákok többsége nem választja ezt a rögös utat...Sok éves középiskolai és egyetemi tanítási tapasztalatom alapján megkerestem a középiskolai matematika tananyagban azokat a területeket, amelyeket sokkal jobban kellene tudni a sikeres egyetemi tanulmányokhoz — Dékány Éva.

Interjú a 2016-ban Abel-díjat nyert Sir Andrew Wiles professzorral 2. rész

  • Martin Raussen, Christian Skau
Sir Andrew Wiles több mint két évtizeddel Fermat utolsó tételének bebizonyítása után kapta meg az Abel-díjat. Hogyan sikerült igazolni a megoldhatatlannak hitt sejtést? Martin Raussen (Aalborg University, Dánia) és Christian Skau (Norwegian University of Science and Technology) riportjuk második részében a megoldás nyomában járnak. Fordította: Besenyei Ádám. (Az első rész az Érintő júniusi számában olvasható).

Hálózatok irányítása — segítő-hálóval: Albert Réka

2017 májusában Budapesten dr. Albert Rékát, a Pennsylvania State University professzorát több alkalommal is felkérték előadónak. Fiatalon, mint általános hálózatkutató, a Barabási—Albert modell megalkotásával hozzájárult a skálafüggetlen hálózatok elemzéséhez. Érdeklődése néhány éve a biológiai hálózatok dinamikája felé irányult, és elsők között alkalmazta rájuk a Boole-logikán alapuló leírást.

Adalékok Dugonics András matematikapedagógiai munkásságának értelmezéséhez

2017. júniusi számunkban olvasható a Gondolat kiadó Matézis, mechanika, metafizika c. tanulmánykötetének ismertetése. Most az egyik tanulmányt, Békés Vera írását közöljük Dugonics András (1740–1818) matematikai munkásságáról. 2017. márciusában az Érintőben Csapodi Csaba írt többek között Dugonics Andrásról, mint a magyar matematikai nyelv egyik megalkotójáról.

Robotépítő diákok nemzetközi sikere

Júliusban hangos volt a média a magyar diákok sikerétől a nemzetközi robotépítő versenyen. Néhány részlet következik a First Global Challenge-ről, a felkészülésről, a csapatról. Érdemes rákattintani a cikk végén a youtube linkekre!

Nemzetközi Matematikai Diákolimpia Rióban

Az idei Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát 2017. július 12–23. között Brazíliában, Rio de Janeiroban rendezték meg. Fényképünkön a riói Boulvard Olimpico. A beszámoló szövegét Pelikán József, a magyar csapat vezetője, fotóit Kós Géza, a nemzetközi feladatkiválasztó bizottság tagja készítette.

Negyedik lett az ELTE az egyetemisták nemzetközi matematikaversenyén

Az IMC, azaz International Mathematics Competition for University Students az utóbbi években az egyik legjelentősebb és leg­szín­vo­na­la­sabb versenysorozattá nőtte ki magát, amit matematikus egyetemi hallgatóknak rendeznek Európában. Az idén nyáron immár 24. alkalommal rendezték meg a versenyt, a helyszín a bulgáriai Blagoevgrad volt. A képen az ELTE csapata.

Leendő diákolimpikonok tábora Dombóváron

Véletlen jószerencse (vagy a Sors akarata), hogy idén mind a matematikai diákolimpiai felkészülés, mind pedig a KöMaL hagyományos nyári fi­zi­ka­tá­bo­rá­nak tervezett helyszíne és időpontja egybeesett. Így született a közös pályázás ötlete a Nemzeti Tehetség Program keretében az EMMI megbízásából kiírt hazai tematikus te­het­ség­te­rü­le­tek­hez — esetünkben matematikához és a természettudományokhoz — kapcsolódó tábor megvalósítására, a Bolyai János Matematikai Társulat és a MATFUND Alapítvány összefogásában.

Ericsson-díj 2017

Az Ericsson-díj 2017. évi díjátadó ünnepségét május 30-án tartották a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében. Az Ericsson Magyarország Kutatás-Fejlesztési Igazgatósága által 1999-ben alapított díjat általános-, vagy középiskolákban fizikát vagy matematikát oktató pedagógusok nyerhetik el. Az idei év volt a második, amikor a díjazott tanárok iskolái is pályázhattak az Ericsson egymillió forint értékű eszköztámogatására.

Csodálatos magyar eredmények a 11. MEMO-n

  • Lenger Dániel, Szoldatics József
Minden magyar résztvevő két éremmel a nyakában tért haza az augusztus végi Közép-európai Matematikai Olimpiáról. A MEMO-n csak olyan diákok indulhatnak, akik még nem szerepeltek a Nemzetközi Diákolimpián, az IMO-n. Többüknek ez volt az első nemzetközi versenye, de a kiváló eredményeket tekintve reméljük, egyiküknek sem az utolsó!

XXXII. Magyar Operációkutatási Konferencia

Az operációkutatás mint önálló tu­do­mány­te­rü­let a II. világháború során született: maga az operáció szó hadműveletre utal, a kutatás célja pedig kezdetben a haderő optimális mennyi­sé­gé­nek, ütemezésének megtalálása volt. A háború után az optimalizálás tudománya elsősorban gazdasági és mérnöki területeken fejlődött tovább. Mai állapotában az operációkutatás egy szerteágazó, gyakran önmagában is szép és mély matematikai módszertanon alapuló, rengeteg gyakorlati al­kal­ma­zás­sal rendelkező tudományterület.

Matematikai Modellalkotás Szeminárium

  • Mádi-Nagy Gergely, Molnár-Sáska Gábor
Az ezredforduló környékén és azóta is ugrás­sze­rű­en kiszélesedtek a matematika alkalmazási lehetőségei. Ilyenek pl. az automatizálás, a gépi tanulás, az adatbiztonság, a neurális hálózatok elméletével szorosan kapcsolódó mesterséges intelligencia kutatása és ugyancsak az optimalizálás kérdései az élet számos területén, többek között a pénzügyi matematikában. A BME-n 2001-ben indult el a Matematikai Modellalkotás Szeminárium, amelyről az akkori és a mostani titkár, Molnár-Sáska Gábor és Mádi-Nagy Gergely számol be.