Fermat-sejtés
Szamuely Tamás 2016 decemberében tartott Rényi Intézetbeli előadásának célja az volt, hogy Sir Andrew Wiles Abel-díjának apropóján megismertesse a szélesebb ma­te­ma­ti­kus­kö­zön­sé­get azokkal a modern módszerekkel, amelyek a Fermat-sejtés megközelítésében kiemelt szerepet játszanak. Az alábbi cikk ennek az előadásnak az írásos változata.
A 2016-os Abel-díjas Andrew Wiles számos jelentős eredménnyel gazdagította a matematikát, de a világhírt a nagy Fermat-tétel bizonyítása hozta meg számára (ld. e számunk Interjú rovatában). Fermat híres állítását Diofantosz Aritmetikájának olvasása közben jegyezte fel. De ki volt Diofantosz? Miről szólt az Aritmetika, és mi motiválta Fermat-t a híres megjegyzésre? Tóth Árpád segítségével bepillantást nyerünk a diofantoszi egyenletek témakörébe.
Nem hiszem, hogy bárki megoldhatta volna a Fermat-sejtést a 19. században, legalábbis azon az úton biztosan nem, ahogy végül a megoldás most megszületett. Túl nagy volt még a hézag matematikatörténeti szempontból: kellett várni 100 évet, mire a megfelelő eszközök megszülettek. Igazából sosem tudhatja az ember ezekkel a híres problémákkal, hogy vajon hozzáférhetők-e már az adott kor eszközeivel. — mondta Andrew Wiles 2016, május 23-án, az Abel-díj átvétele után Martin Raussennek (Aalborg University, Dánia), és Christian Skaunak (Norwegian University of Science and Technology), akik 2003 óta valamennyi Abel-díjas matematikussal készítettek interjút. Wiles professzor több mint két évtizeddel Fermat utolsó tételének bebizonyítása után kapta meg a „matematikai Nobel-díjat”.