Interjú a 2016-ban Abel-díjat nyert Sir Andrew Wiles professzorral 1. rész

Nem hiszem, hogy bárki megoldhatta volna a Fermat-sejtést a 19. században, legalábbis azon az úton biztosan nem, ahogy végül a megoldás most megszületett. Túl nagy volt még a hézag matematikatörténeti szempontból: kellett várni 100 évet, mire a megfelelő eszközök megszülettek. Igazából sosem tudhatja az ember ezekkel

Interjú a 2016-ban Abel-díjat nyert Sir Andrew Wiles professzorral 2. rész

Sir Andrew Wiles több mint két évtizeddel Fermat utolsó tételének bebizonyítása után kapta meg az Abel-díjat. Hogyan sikerült igazolni a megoldhatatlannak hitt sejtést? Martin Raussen (Aalborg University, Dánia) és Christian Skau (Norwegian University of Science and Technology) riportjuk második részében a megoldás

Mi is (és mire is jó) egy tiszta Hodge-struktúra?

A Mi is...? rovat újabb cikkében Szabó Szilárd témája csatlakozik több, előző és e számunkban megjelent íráshoz, a Fermat-sejtés  Andrew Wiles-féle bizonyításához. Érdeklődő olvasóinknak ajánljuk Tóth Árpád cikkét a diofantikus egyenletekről, a Wiles-interjú 1. és 2. részét, vagy Szamuely Tamáselőadásának írásos változatát Utak a Fermat-sejtéshez címmel. Most pedig jöhetnek a Hodge-struktúrák! A

Utak a Fermat-sejtéshez

Szamuely Tamás 2016  decemberében tartott Rényi Intézetbeli előadásának célja az volt, hogy Sir Andrew Wiles Abel-díjának apropóján megismertesse a szélesebb matematikusközönséget azokkal a modern módszerekkel, amelyek a Fermat-sejtés megközelítésében kiemelt szerepet játszanak. Az

Wiles és az Iwasawa-elmélet fősejtése