AZ INTERJÚ-PORTRÉ MENÜPONT JÓL VAGY KEVÉSBÉ ISMERT MATEMATIKUSOKAT, VAGY OLYAN, EGYKOR MATEMATIKUSKÉNT VÉGZETTEKET SZERETNE BEMUTATNI, AKIK MA MÁS SZAKMA ELISMERT KÉPVISELŐI, SPORTOLÓK, MŰVÉSZEK...(ROVATSZERKESZTŐ: OLÁH VERA.)

Mit csinál egész nap egy elméleti matematikus? Hányan értik az eredményeit? Meg tud-e élni a fizetéséből? És lehet-e belőle igazi sztár? Minden, amit tudni akartál a matematikusokról, de sosem merted megkérdezni. Aki kérdez: Szamuely Tamás. Aki válaszol: Szamuely Tamás. 

A Bolyai János Matematikai Társulat 1949-ben az egyetemi hallgatók számára alapított egy versenyt, amelyet a 22 éves korában elhunyt tehetséges matematikus emlékére Schweitzer Miklós Matematikai Emlékversenynek neveztek el. A verseny formája és színvonala igen szokatlan volt, 10 napra 10-12 feladat a matematika különböző területeiről. A legszokatlanabb az volt, hogy a versenyzők otthon, vagy a könyvtárban törhették a fejüket, de a feladatok színvonala is messze meghaladta más ismert versenyekét. Azt, hogy ezeket az akkor újszerű feltételeket jól találták ki annak idején a létrehozók, mi sem bizonyítja jobban, hogy a verseny 68 év után is létezik és sikeres.

Radnai Gyula cikkének első része Faragó Andorról (Felkészülés a tanári pályára a XIX. század végén) 2016. decemberi számunk Interjú–portré rovatában olvasható. Ebben a részben megtudhatjuk, hogyan indította újra Faragó Andor a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat. A fényképen a mai Óbudai Egyetem egyik épülete, az egykori Tavaszmező utcai főgimnázium, ahol Faragó Andor 27 éven át tanított matematikát és fizikát.