Legtöbben csak a rövidítést ismerik: az MIT, Massachusetts Institute of Technology a világ egyik legjobb egyeteme, rendszeresen az első 10-ben van az egyetemi rangsorokban, nem ritkán a legelején. E cikk szerzőjének, Csikvári Péternek lehetősége volt 3 évet eltölteni az egyetem matematikai intézetében, így első kézből vannak tapasztalatai az ott folyó oktatásról.

Kompakt csoportokra mint „merev” objektumokra szeretünk gondolni, amiket tehát nem lehet deformálni. Ha azonban a hozzájuk tartozó csoportalgebrát, vagy a burkolóalgebrát vesszük, annak már van deformációja, ami ugyan nem lesz csoportalgebra (vagy burkolóalgebra), de nagyon hasonló lesz egy ilyenhez: speciális tulajdonságú Hopf-algebrát kapunk. Ez az ötlet vezetett a kvantumcsoport fogalmának megszületéséhez. Shahn Majid 2006-ban az Amerikai Matematikai Társaság Notices c. folyóiratában megjelent cikkét Stipsicz András fordította. Az ábrán egy Hopf-algebra látható.

A 2017. évi Abel-díjat Yves Meyer francia matematikus kapta a waveletek matematikai elméletének kidolgozásában játszott úttörő munkásságáért. Szeizmikus adatok elemzésére és képek tömörítésére használt gyakorlati eljárásokból kiindulva az 1980-as évek közepétől vezetésével a jelfeldolgozás egy új, hatékony módszerének rakták le a matematikai alapjait. Az eljárást felhasználták a Hubble űrteleszkóp felvételeinek dekonvolúciójára, valamint a napjainkban észlelt gravitációs hullámok detektálásában is. Schipp Ferenc vezeti be az olvasót a témakörbe.

2017 szeptemberében különös, továbbított e-mail jutott el hozzám, egy meghívó Faragó Andor, Faragó István és Faragó György emlékére botlatókő elhelyezésére a Bartók Béla út 52. számú ház előtti járdán. Bevallom őszintén, nem tudtam, mi is az a botlatókő. A wikipédiához fordulva kiderült, hogy Gunter Demnig német szobrászművész alkotásai azok a holokauszt áldozatai előtt tisztelgő, macskakőre rögzített 10 × 10 centiméteres réz emléktáblák, amelyeket az áldozatok egykori lakhelye előtt helyeznek el a járdába süllyesztve.