Megjelenés: 2018/2.

Centrális egyszerű algebrák és Galois-kohomologia

Szamuely Tamás és Philippe Gille „Central Simple Algebras and Galois Cohomology” című könyvének második kiadása nemrégiben jelent meg a Cambridge University Press Cambridge studies in advanced mathematics sorozatában. A kötet az alapoktól indulva — lényegében BSc-s matematikus szakirányos algebra tananyagot, azon belül is a Galois-elméletet ismerve megérthető — bevezetést nyújt egy máig intenzíven kutatott területbe. Ennek apropóján készült ez az ismertető, ami remélhetőleg felkelti az olvasók érdeklődését az algebrának e gyönyörű fejezete iránt. (Zábrádi Gergely)

Okostelefonok a matematikaórán — 1. rész

Az okostelefonok használatával kapcsolatban rengeteg legenda és történet kering szerte az Interneten. Néhol tiltják, máshol próbálják erőltetni a használatát. Pedig észrevétlenül a mindennapjaink részese lett az eszköz, ami már csak a nevében telefon. Mára az okostelefon inkább egy miniszámítógép, bár tudásának csak nagyon kis százalékát használjuk. Koren Balázs tapasztalatai alapján arra biztatja a tanárokat, használják ki az okostelefonok adta lehetőségeket a matematikaórán is.

Sohasem azt tanítjuk, amit tanítunk – 100 éve született Surányi János

A Természet Világa 2017. januári számának mellékletében jelent meg Surányi László írása apjáról, olyan részletekkel, amelyeket csak ő tudott megírni. Surányi János professzor, a magyar matematika és matematikaoktatás meghatározó egyénisége 1918. május 29-én született, emlékére közöljük most újra a cikket.

LEGO robotok a Bányaiban

Kecskemét egyetlen nyolcosztályos gimnáziuma első pillantásra átlagos iskolának tűnik, talán annyi különbséggel, hogy az ide járó diákok körében általános a jó matematikai képesség. Ám a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium igazi különlegessége az itt megvalósuló robo­ti­ka­ok­ta­tás és annak valódi úttörő jellege. A bevezető képünkön látható focizó LEGO robotokról és az izgalmas versenyekről első kézből kapjuk az információkat Szakali Benedek 12. osztályos tanulótól.

Segner János András, a matematikatanár

Segner János András (1704—1777) a pozsonyi evangélikus líceumban, majd egy évig a debreceni református kollégiumban tanult. A jénai egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát. Rövid ideig Pozsonyban, majd egy évig Debrecenben folytatott orvosi gyakorlatot. 1732-től három évig a jénai egyetemen tanított matematikát, fizikát és kémiát. Ezt követően húsz éven keresztül a göttingeni Georgia Augusta egyetem professzora volt, 1755-től haláláig Halléban a Friedrich egyetemen elsősorban matematikát és fizikát adott elő. Most matematikatanári tevékenységéből emelünk ki egy kis részt Kovács László könyvéből.

Robotkatica és kibernetika — Muszka Dániel élete

2018. március 22-én Szegeden elhunyt Dr. Muszka Dániel, a hazai kibernetika egyik úttörője, Kalmár László matematikaprofesszor munkatársaként a szegedi logikai gép műszaki konstruktőre (képünkön e híres hármas), a szegedi Katicabogár megalkotója, a JATE Kibernetikai Laboratóriumának műszaki vezetője, a szegedi informatikai gyűjtemény egyik létrehozója, az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány kurátora, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikai Fórumának tiszteletbeli elnöke. Szabó Péter Gábor búcsúztatója visszaröpít bennünket az informatika több mint fél évszázaddal ezelőtti lenyűgöző magyar kezdeteihez.

Két tudományos díj két hét alatt

Gazdag-Tóth Boglárka márciusban előbb a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, majd a Rapcsák Tamás Alapítvány 2018. évi díját kapta meg. A Szegedi Tudományegyetemről Csendes Tibor professzor mutatja be röviden a díjakat és a díjazottat a különleges dupla siker alkalmából.

Új matematikai díj Gács András emlékére

2018. áprilisában, az ELTE dísztermében, a Matematikus hangverseny keretében adták át az elsőként idén kiosztott Gács András-díjat. Az egyetemi matematikai oktatásban, valamint a kutatómunkában nyújtott kiemelkedő teljesítményükért az elismerést Röst Gergely, a szegedi SZTE TTIK Bolyai Intézet Matematikai Tanszékcsoport Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék docense, valamint Zábrádi Gergely, az ELTE TTK Matematikai Intézet, Algebra és Számelmélet tanszékének adjunktusa vehette át.

Tudománykommunikáció és innováció: két verseny, közös cél

Beszéljünk a tudományról és találjunk ki új dolgokat: más-más okból, de elengedhetetlenül fontosak a tudományok fejlődése és társadalmi befogadása szempontjából. Ezért is örömteli, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary 2018-ban első alkalommal Magyarországon is megrendezte a FameLab tudománykommunikációs versenyt. A Magyar Innovációs Szövetség pedig immár 27. alkalommal hirdette meg Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyét. Mindkét verseny döntőjére 2018 májusában került sor.

Széchenyi tér 9.

Milyen utak vezettek a Széchenyi térre, azaz a Magyar Tudományos Akadémiára, hogyan tudhatunk meg többet a holnap világáról, kik voltak az idei nemzeti ünnep alkalmából kitüntetett matematikusok? Aki még nem járt Budapesten a Széchenyi István tér 9-ben, az MTA székházában, most megteheti a Múzeumok Éjszakáján.

Jótól jót tanulni…Két díjátadó egy napon

2018. június 8-án délelőtt adták át az Ericsson-díjakat a Magyar Tudományos Akadémia Fel­ol­va­só termében, délután pedig a Pesti Vigadó dísztermében került sor hatodik alkalommal a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjak ki­osz­tá­sá­ra. Mindkét eseményen kiváló matematika­ta­ná­rok (is) kaptak elismerést, és mindkét esemény részese volt a MATFUND Kö­zép­is­ko­lai Matematikai és Fizikai Alapítvány.

Graphisoft Alapítvány a Magyar Matematika Oktatásért

1998 óta minden évben a legjobb ver­seny­e­red­mé­nye­ket elérő diákok tanárait jutalmazza a Graphisoft Alapítvány a Magyar Matematika Oktatásért. Az alapító okirat szerint küldetésük „a magyarországi matematika oktatás támogatása”, a középiskolai matematika versenyeken legjobb eredményt elérő diákok felkészítő tanárainak díjazása. Azóta minden évben a hivatalos OKTV díjkiosztó ünnepség végén kapják meg a tanárok a Graphisoft-díjat, amely az emlékplakett mellett a havi tanári átlagfizetést még mindig meghaladó összegű pénzjutalom.

Arany Dániel verseny és EGMO lányolimpia 2018

Közös cikkben adunk hírt az Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny májusi díjkiosztójáról és az Európai Lány Diákolimpia áprilisi ered­mé­nye­i­ről, a lányok élményeiről. Képünkön a csapat a firenzei színházban: Fekete Panna csapatvezető-helyettes, Kerekes Anna, Kocsis Anett, Vankó Miléna, Janzer Orsolya Lili és a csapatvezető Nagy Zoltán Lóránt. Ezúton is gratulálunk a szép sikerekhez!

Pontpozicionálás távolságméréssel

Mára mindennapossá vált, hogy GPS segítségével tájékozódunk, ha útnak indulunk. A GPS pontosan meghatározza a helyünket, mégpedig a mű­hol­dak­tól vett távolságainkkal. Gehér György a síkon és a térben is megmutatja, hány állomásra van szükség ahhoz, hogy egy adott tárgy helyzetét távolságméréssel meg tudjuk állapítani. A matematika különféle ágaiban (elméleti és al­kal­ma­zott területeken egyaránt) felmerülnek olyan problémák, amikor szükség van arra, hogy a távolságot nem a fenti euklideszi értelemben mérjük, hanem egy jóval általánosabb, úgy­ne­ve­zett norma segítségével. A szerző díjnyertes publikációjáról itt adunk hírt.

Fiatal szegedi matematikusok nemzetközi sikerei

Nemrég két fiatal szegedi matematikus is rangos nemzetközi díjat nyert. Knipl Diána a Journal of Biological Dynamics folyóirat elmúlt két évében megjelent legjobb publikációért járó Lord Robert May Best Paper Prize, Gehér György pedig a Journal of Mathematical Analysis and Applications folyóiratban 2016-ban megjelent legjobb publikációért járó Ames Award díjazottja. Volt egyetemi oktatójuk, Röst Gergely mutatja be őket.

Védekezzünk matematikával a járványok ellen!

A fertőző betegségek világméretű terjedését számos történelmi eset példázza. Michel Serres festménye például az 1720-as marseille-i pes­tis­jár­ványt mutatja. De az elmúlt húsz év jelentősebb járványai közt volt a 2002–2003-as SARS járvány, a 2009-es A(H1N1) influenza, majd a 2012-es közel-keleti MERS-vírus. Az Ebola-járvány 2013 és 2016 között pusztított Nyugat-Afrikában. A téma tehát mit sem veszít aktualitásából, Knipl Diána kutatási területe, a matematikai járványtan ezért az alkalmazott matematika egyik vezető jelentőségű területévé vált.

Kész cirkusz ez a matekóra!

A tanárok többsége – ellentétben a gyerekekkel – nem szereti, ha cirkusz van az óráján. Van azonban olyan pedagógus, aki a tanítás alatt is megengedi tanítványainak a zsonglőrködést, sőt, még különórát is tart a cirkuszban. Számadó László a Fővárosi Nagycirkuszban az elő­adá­sok­hoz kapcsolódóan az elmúlt években rendszeresen tartott rendhagyó ma­te­ma­ti­ka­ó­rá­kat. Ez az igen különleges kezdeményezés összekapcsolja a cirkuszt és az iskolát, a szórakozást és a tanulást.

Egy kis formális reakciókinetika

A kémia és a vegyészmérnöki tudomány központi fogalmát alkotják a kémiai reakciók. Ezek időbeli lefolyását tanulmányozza a kémiai reak­ció­ki­ne­ti­ka. Különösen olyan kémiai területeken van szükség matematikai segítségre, ahol nagyon nagy az anyagfajták száma, tehát például a légköri jelenségeknél, az anyagcsere-folyamatok esetén és az égési folyamatoknál. A BME Analízis Tanszékén 2018. február 9-én második alkalommal rendezték meg az egynapos Formális reakciókinetikai mi­ni­szim­pó­zi­u­mot, amelyről Tóth János tudósít.

Biomolekuláris adatok elemzése perzisztens homológia segítségével

A racionális gyógyszertervezés rendkívül fontos probléma, érteni kell hozzá a biológiai rendszerek működését. A hatásos gyógyszerek fej­lesz­té­sé­ben kulcsfontosságú szerepet játszik a többkomponensű perzisztens homológia. A perzisztens homológia (más néven perzisztencia) – az algebrai topológia egy új ága – többléptékű geometriai információt kódol a topologikus invariánsokba, létrehozva a geometria és a topológia szimbiózisát. Képes arra, hogy széles térbeli skálán ragadjon meg topológiai tulajdonságokat. Segítségével a biológusok közelebb juthatnak a biomolekuláris szerkezet és funkció között alapvetően fontos kapcsolatok megértéséhez. A SIAM News nemrég megjelent cikkét Huszár Kristóf és Stipsicz András fordította le.

Villani: Egy tétel születése

Cédric Villani 1973-ban született francia matematikus, aki 2010-ben elnyerte a Fields-érmet a Boltzmann-egyenletről és a Landau-csillapításról szóló tételeiért. Nemcsak kiemelkedő ma­te­ma­ti­kus, hanem sikeres közszereplő is: több évig volt a párizsi H. Poincaré Intézet igazgatója, és 2017-től a Macron-párt parlamenti képviselője. Itt látható TED-előadása 2016-ból. A Typotex kiadónál nemrég megjelent könyve – mint maga a szerző – nem mindennapi.