AZ INTERJÚ-PORTRÉ MENÜPONT JÓL VAGY KEVÉSBÉ ISMERT MATEMATIKUSOKAT, VAGY OLYAN, EGYKOR MATEMATIKUSKÉNT VÉGZETTEKET SZERETNE BEMUTATNI, AKIK MA MÁS SZAKMA ELISMERT KÉPVISELŐI, SPORTOLÓK, MŰVÉSZEK...(ROVATSZERKESZTŐ: OLÁH VERA.)

Világszerte az egyik legismertebb matematikus volt a 86 éves korában tavaly elhunyt John Forbes Nash, akinek élete ihlette az Oscar-díjas Egy csodálatos elme című filmet (Főszereplők:  Russell Crowe,  Jennifer Connelly, Rendező Ron Howard, 2001). A hosszú évtizedeken át paranoid skizofréniában szenvedő matematikus a játékelmélet terén elért kiemelkedő eredményeiért 1994-ben (Harsányi Jánossal és Reinhard Seltennel megosztva) megkapta a közgazdasági Nobel-díjat.

(A fotó 2008-ban készült a második nemzetközi játékelméleti konferencián.)

„Utoljára a halála előtt két nappal beszéltem vele szkájpon. Rosszul aludt, és arra panaszkodott, hogy nem tudja beszerezni azt az altatót, melyet Amerikában használt…” Pach János  az MTA Rényi Intézetének matematikusaként az Élet és Irodalom 2016. augusztus 12-i számában búcsúzott el Hajnal Andrástól. Az ÉS engedélyével mi is megjelentetjük írását a magyar matematikatörténet elmúlt 60 évének pár momentumáról, benne Erdősről és Hajnalról. A Bolyai Társulat 2008-as közgyűlésén készült fényképén jobbról balra Hajnal András, Juhász István, Császár Ákos és felesége látható.

Húsz éve nincs közöttünk Erdős Pál. Többek rábeszélésére megpróbálom felidézni néhány vele kapcsolatos emlékemet: talán sikerül a személyiségét új szemszögből is megvilágítanom... − A Strasbourgban élő és dolgozó magyar matematikus, Komornik Vilmos bár csak rövid ideig ismerhette Erdőst, személyes élményei mégis sokat hozzátesznek ahhoz a képhez, amelyet az életrajzokból, anekdotákból vagy legjobb barátainak írásaiból ismerhettünk meg. 2016 szeptemberében  „Pali bácsi” halálának huszadik évfordulójáról emlékezünk meg.

Nincs több cikk