mesterséges intelligencia

"Mesterséges intelligencia" – ha úgy akarod

A Wolfram nyelv (archaikusan: Mathematica) többször is szerepelt már folyóiratunk hasábjain, de mivel nem elégszer, ezért most Tóth János ismertet néhány aktuális érdekességet folytatva a programozásról szóló előző írását. Amint bizonyára mindenki jól emlékszik, ott alapvető
...
„A számológép és az agy” megjelenésétől az infoszféra forradalmáig

2023-ban lesz Neumann János születésének 120. évfordulója. Benczúr András tanulmányában röviden bemutatja Neumann életútját, részletesen ismerteti utolsó, 1958-ban megjelent írását, amelynek címe: „A számológép és az agy”. Ehhez kapcsolódik saját kutatása arról, hogy milyen új megvilágítást ad a számítógépek és az élő emberi elmék összevetése az infoszférában betöltött szerepük alapján. ...
Digitális ikrek – matematika a technológiában

Nem szeretem azt a kifejezést, hogy alkalmazott matematika, mert egy matematika van, és annak a különféle alkalmazásai – mondja az interjúban Horváth Zoltán, az európai ipari és innovációs matematika szolgáltatási hálózat, az EU-MATHS-IN új elnöke. A győri Széchenyi István Egyetem Matematikai és Informatikai Tanszékének vezetője 2013 óta elnöke a hálózat magyar tagszervezetének, amely 7 egyetem és két kutatóintézet összesen 22 kutatócsoportját fogja
...
Hibrid képalkotás és vizualizáció

A Springer kiadásában nemrég jelent meg Joseph Awange, Paláncz Béla és Völgyesi Lajos úttörő munkája, melynek címe magyarul: Hibrid képalkotás és vizualizáció – Gépi tanulás alkalmazása a Mathematica – Python alkalmazással. A könyvben, melyet hiánypótló műnek szánnak, a szerzők a számítógépes látást gépi tanulási problémákként fogják fel, a gépi tanulásra pedig statisztikai
...
Már a matematikai képletekkel is megbirkóznak a neuronhálózatok

A mesterséges intelligencia neuronhálózatai képesek megoldani mintafelismerési problémaként átfogalmazható technikai kihívásokat. Természetes hangzású nyelvi fordítást nyújtanak. Képkezelő alkalmazások használják őket arra, hogy felismerjék és csoportosítsák a többször felbukkanó arcokat a galériádban. Mindazonáltal a neuronhálózatok mindig is lemaradtak egy szembetűnő területen: a bonyolult szimbolikus matematikai problémák megoldásában. Lehet, hogy
...
Matematikus portrék: Backhausz Ágnes

Backhausz Ágnes az ELTE oktatója, kutatásait pedig 6 éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben folytatja. Korábban a Struktúrák limeszei, most pedig a Hálózatok dinamikája kutatócsoportban vizsgálja a véletlen gráfok sajátértékeinek viselkedését.
Matematikus portrék: Varga Dániel

Varga Dániel a Prezi cégnél dolgozik, mellette a Rényi Alfréd Matematikai Intézet kutatója, területe a mesterséges intelligencia, azon belül a deep learning, a mély mesterséges neuronhálók. Matematikai és informatikai tudására egyaránt szüksége van, hogy avval foglalkozhasson, ami érdekli.
Matematikus portrék: Zombori Zsolt

Zombori Zsolt már hétéves korában programokat írt, egyetemistaként a filozófia, majd a logika érdekelte. Három éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben a Mesterséges intelligencia kutatócsoportban a gépi tanulás és az automatikus tételbizonyítás témájával foglalkozik.
Mesterséges intelligencia: híd elmélet és gyakorlat között

Ami tegnap még sci-fi volt, ma már a megnö...
Ugródeszkák matek szakon – Biszak Előd

Az Ugródeszkák matek szakon 2. részében Biszak Előd, az Arcanum Adatbázis Kft. 34 éves ügyvezetője beszél arról, miért is volt számára hasznos, hogy matematika szakra járt. Nem lett belőle sem kutató, sem oktató, viszont egy nagyon sikeres céget vezet, ahol alkalmazza az egyetemen tanultakat. Bérczi-Kovács Erikakészítette az interjút.