Információk

Főmenü

 Aktuális szám: 31. szám 2024. március 

geometria

  • A négyzetes és téglalapos cövekek problémájáról

    Tekintsük a következő (nem igazán életszerű) problémát: adott egy gödrünk, és azt kérdezzük, hogy készíthető-e hozzá egy olyan négyzet keresztmetszetű cövek, amely épp befér a gödrünkbe, vagyis alapjának csúcsai épp a gödör szélén vannak. Stipsicz András írása Toeplitz 1911-es négyzetes cövek sejtéséből indul ki. Tovább...

  • Bíró Bálint: Geometriai problémák és a GeoGebra

    Egy geometria feladathoz készített GeoGebra-munkalap nem csak pontosabb, mint a körzővel, vonalzóval, ceruzával papíron vagy a táblán létrehozott rajz, de nem elhanyagolható előnye, hogy sok esetben új feladatok kitalálására, összefüggések felismerésére is ösztönözhet diákot és tanárt

    ...

  • Egy kör és más semmi... szerkesztések csak vonalzóval

    Orosz Gyula diákjai a szakkörön a 9. osztály egyik legkönnyebb szerkesztési feladatából kiindulva lépésenként eljutnak egy jóval nehezebb problémához: Adott egy egyenes, egy külső P pont és egy O középpontú kör. Tükrözzük a P pontot az egyenesre úgy, hogy további kört már nem rajzolhatunk! Azaz a szerkesztéshez csak egyetlen kört, azon túl pedig csak vonalzót használhatunk. Az eszközkorlátozott szerkesztések témaköre önállóan is érdekes.

    ...

  • ELTE Nyári iskola 2019

    2019. június 24–28. között rendezték meg 7. alkalommal az ELTE hagyományos nyári iskoláját, ami idén különféle geometriai, topológiai, algebrai témakörökre és azok kapcsolatára fókuszált. Az egyhetes programon 36 egyetemista diák vett részt a világ különböző részeiből.

    ...

  • Gördülő akrobatikus eszközök

    Különleges témájú Henry Segerman nemrég az Amerikai Matematikai Társaság Notices folyóiratában (a 2021. 7. számban) megjelent cikke gördülő akrobatikus eszközökről. Izgalmas képek és videók mutatják a cikk-cakk-gördülő eszközök mozgását – belsejükben az akrobatákkal. Geometria, fizika, matematika: a cikket a fordító, Figula  Ágota kissé átsruktúrálta és lerövidítette. ...

  • Hány bőrt lehet lehúzni egy feladatról? – avagy nincs új a Nap alatt?

    – Szeretem böngészni a KöMaL-archívumot, és nagyon sok kiváló feladatot találok, amelyeket tanításhoz is tudok használni. Feltűnt, hogy egy-egy már megjelent feladat újra és újra előkerül, esetleg kicsit más köntösben. Már a folyóirat első évtizedében többször előfordult egy nevezetes (nem feltétlenül szabályos) hatszög. Ennek a hatszögnek egyenlőek a szögei, és ebből következően szemközti oldalai párhuzamosak. – Ez a hatszög a

    ...

  • Heppes Aladár (1933–2021)

    2021. október 16-án 88 éves korában elhunyt Heppes Aladár, az MTA doktora. Az egyetem elvégzése után, 1956 nyarán került az Alkalmazott Matematikai Kutató Intézetbe, ahol 12 évig dolgozott, és bár ezt követően szakmája a számítástudomány lett, valójában matematikus maradt, 80 éves korán túl is rendszeresen bejárt a Rényi Intézet könyvtárába. Tovább...

  • Hopf-fibrálás – A Möbius-szalagtól négydimenziós kitérővel a qubitig

     – Egy igazán sokoldalú matematikai jelenséget szeretnék bemutatni: a Hopf-fibrálást. A tárgyalásmód szándékom szerint ismeretterjesztő, matematikai előképzettséget nem igényel. – A Hopf-fibrálás egy topológiai jelenség, a Möbius-szalag és a Klein-kancsó közeli rokona, egy magasabb dimenziós csavarodó nyaláb, amit Pintér Gergő látványos képek, videók és animációk segítségével mutat meg az

    ...

  • József Attila egy matematikai kérdése

    Ferenci Tamást új oldaláról ismerheti meg az olvasó: az irodalom- és a matematikatörténet határán „kerékpározik". Felkeltette érdeklődését ugyanis egy érdekes kordokumentum: József Attila 1934-ben Beke Manó matematikusnak írt (igaz, elküldetlen) levele, egy, a ciklois pályájával kapcsolatos kérdésről. A levélből az is kiderül, hogy a költő ismerte a neves matematikus „Bevezetés a differenciál- és integrálszámításba” c. könyvét. Vajon mi a kérdés és mi lehet rá a válasz? ...

  • Klein-gyöngyök

    David. J. Wright „Double Cusp Group” című, a Notices of the AMS folyóiratában 2004 decemberében megjelent cikkét fordította le és egészítette ki a Möbius-transzformációkra és az eredeti cikk színes ábráin is bemutatott „dupla csúcsú csoportra” vonatkozó ismeretekkel Figula Ágota. 

  • Mire jó az inverzió?

    A legutóbbi matematika OKTV-döntő egyik geometriai feladatának állítása meglepő és érdekes. A hivatalos megoldás koordinátageomertriát használ.  Írásunkban három további megoldást mutatunk, rábízva az olvasóra a döntést, neki melyik tetszik legjobban. A harmadik megoldás kapcsán arra keresi a választ Horváth Eszter és Kiss Emil, mire lehet jó az inverzió?

  • Nyári iskola az ELTE Matematikai Intézetében

    2019. június 24-e és 28-a között hetedik alkalommal szervezi meg az ELTE Matematikai Intézete az immár hagyományosnak nevezhető nemzetközi nyári iskoláját. Az egyhetes rendezvény címe: „On the crossroads of topology, geometry and algebra”. A nyári iskola során

    ...

  • Roger Penrose: az első Nobel-díjas matematikus, 1. rész

    Közismert tény, hogy matematikából nem osztanak Nobel-díjat, így csekély az esélye, hogy egy matematikust kitüntessenek vele. Bizonyos értelemben idén először mégis ez történt: Roger Penrose 2020-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat. A képen az idős tudós és az általa fiatalon megjósolt fekete lyuk látható (forrás: zmescience.com). Életműve rendkívül szerteágazó, az algebrai geometriától a diszkrét geometrián és differencálgeometrián keresztül a kozmológiáig, sőt

    ...

  • Új világok teremtése − könyvbemutató a Könyvhéten

    Pintér Gergő „Új világok teremtése − Geometriai képzetek és képződmények” című könyvének bemutatóját a Typotex kiadó szeptember 20-án 17:00 órakor a Ferencvárosi Művelődési Központ udvarán tartja meg. A készülő könyvről, amely több nagyon különböző jellegű választ ad a „mire jó ez” kérdésre, már

    ...

  • Úton-módon 1.

    Tanóra rovatunkban Szoldatics Józsefet, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárát kértük fel, járjon körbe egy számára érdekes feladatot. Ő geometria feladatot választott, ami egy olyan háromszögről szól, amelyben a szögek 100 – 40 – 40 fokosak. A feladatra 6 megoldást mutat. Mind a hat a maga nemében szép, vagy valami szép tulajdonságot használ. Tovább...

  • Úton-módon 2.

    Az Úton-módon sorozat második részében Szoldatics József ismét egy geometria példát mutat meg, és mindazt, ami róla az eszébe jutott... A 2019 évi Nemzetközi Magyar Matematikaverseny egyik, 9. osztályosoknak szóló feladatát Erdős Gábor (Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa) javasolta. A feladatra matematika tanárok egy csoportja 20 elemi megoldást adott. Ezek

    ...

  • Úton-módon 4.

    A cikksorozat negyedik részében egy geometriai feladatot járunk körbe, amelyet Laczkó László kollégám dolgozott fel. Az anyag megtalálható a Budapesti Fazekas Gimnázium matematikaoktatási portálján (http://matek.fazekas.hu) a cikkek között, „Ismételjük a geometriát egy feladaton keresztül!” címmel. Az ott szereplő megoldások közül válogat és mutat meg néhányat Szoldatics József....

  • Vizuális élményen alapuló matematikaoktatás

    Különleges matematikaoktatási módszertani könyv készült el a Poliuniverzum az iskolai oktatásban (Poly-Universe in School Education − PUSE) nemzetközi Erasmus+ projekt keretében. A PUSE Módszertani

    ...