Könyvajánlónk
Alex Bellos: Alex Csodaországban. Matematikai ínyencségek a kőkortól a huszonegyedik századig, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2014.
Nem is a mi ajánlónk. Örömmel hívjuk fel itt a figyelmet Szabó Borbála író, drámaíró, dramaturg, és műfordító, de kicsikét se matematikus ajánlójára:
Zádori Zsolt: http://www.konyvjelzomagazin.hu/hir/melyen-elfojtott-logaritmikus-oszton
Ezek után futás a boltba vagy a könyvtárba :-) !
Honlapokat ajánlunk
Visontay György folyóirata: PonticulusHungaricus (https://www.facebook.com/PonticulusHungaricus)
TJ
Matematikai kifejezések első előfordulása : Earliest Known Uses of Some of the Words of Mathematics
Matematikai jelölések első előfordulása: Earliest Uses of Various Mathematical Symbols
Egy-egy matematikai fogalom vagy jelölés hallatán, láttán bizonyára sokakat – akár diákot az órán vagy matematikust egy cikk olvasása közben egyaránt – furdalhat a kíváncsiság: honnan származik az adott elnevezés, szimbólum? Például ki használta először a = jelet az egyenlőségre? Kitől származik az f(x) és ennek következményeként a diákokat a sorrend szempontjából gyakran csapdába ejtő f(g(x)) jelölés? Miért primitív a primitív függvény vagy éppen mit jelent a nabla kifejezés és ki, miért aggatta a 
jelre? A sort a végtelenségig – honnan származik a ∞ jel? – folytathatnánk a matematika bármely területén vagy szintjén használatos elnevezések, valamint jelölések kapcsán felmerülő érdekesebbnél érdekesebb kérdésekkel. Ezek megválaszolásában nyújt kiváló segítséget és szolgál kiindulópontként a fenti két weboldal, ahol a különféle matematikai szavak és szimbólumok első előfordulási helyeinek – sőt rendszerint egész fejlődéstörténetüknek – gyűjteményét találhatja az érdeklődő olvasó. A folyamatos frissítés és karbantartás mellett a szócikkek nagy erénye, hogy eredeti forrásokkal, idézetekkel vannak alátámasztva, amelyeknek az olvasó az interneten fellelhető digitális archívumokban – a későbbiekben ezeket is fogjuk ajánlani e rovatban – a székében ülve is könnyedén utánanézhet.
A szavak, jelölések eredetének megismerése számos esetben segíthet a mélyebb megértésében, ahogy Fried Ervin idézte Pelikán Józsefet a KöMaL 2006. évi februári számában a kvaterniók kapcsán: ,,Ha az ember valamit meg akar érteni, akkor vissza kell menni az eredethez.” Mindemellett pedig az elnevezések, szimbólumok mögött rejlő matematikatörténeti érdekességek és a hozzá kapcsolódó személyek gyakran fordulatos életútja – amelyről a már korábban ajánlott MacTutor weboldalon tájékozódhatunk – remekül használható a matematikaórák színesítésére az általános iskolától az egyetemig.
Besenyei Ádám