Számokban létezünk

Számokban létezünk

Daniel Tammet: Számokban létezünk, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019. (Fordította: Pataki János)

tammet

 

 

 

 

 

 

 

 Matematika a mindennapokban egy autizmusban érintett matematikus szemén keresztül. Habár az autizmus lehetne csak egy plusz szó a mondatban, ennél sokkal nagyobb szerepe van. Olyan szerepe, ami áthatja az egész könyvet, ugyanúgy, ahogy maga az állapot hatja át az érintett személy egész életét és annak minden aspektusát.

Autizmus spektrumzavar – az állapot nyomában

Az autizmus egy emberi fejlődési variancia, melynek hátterében az idegrendszer atipikus fejlődése áll, amelyet genetikai tényezők és környezeti faktorok befolyásolnak. Ez a fejlődés olyan eltérő gondolkodásmódhoz vezet, mely a viselkedéses szinten is eltéréseket mutat a neurotipikus fejlődésmenethez képest.

a

Rendkívül heterogén állapotról van szó, melyet jól szemléltet Lorna Wing autizmuskutató elhíresült mondata is, miszerint: „Ha láttál már egy autizmusban érintett személyt, az azt jelenti, hogy láttál egy autizmusban érintett személyt.” Jelenleg spektrumszemléletben gondolkodik a szakma, azonban a lineáris felosztás helyett egy multidimenzionális spektrumfelfogást képvisel. Eszerint hét tényező mentén variálódik, hogy ki hol helyezkedik el a spektrumon.

b

Maga az állapot azonban tetten érhető egyaránt viselkedéses és kognitív jellemzők mentén is. Autizmusban érintett személyeknek nehézségeik lehetnek a kommunikációs és szociális területen, illetve a rugalmas viselkedésszervezést illetően is. Az, hogy kinél milyen nehézségek vannak jelen, vagy egyáltalán milyen mértékben, rendkívül nagy heterogenitást mutat. Ez azonban a látott kép, amely kívülről is észrevehető. De még izgalmasabb a kérdés, hogy milyen gondolkodásmód jellemzi ezeket az embereket, hogyan látják ők a világot és milyen módokon igyekeznek értelmezni azt.

Gondolatkísérlet a bejósolhatóság nyomában

Képzeljük el, hogy részt veszünk egy konferencián, mint érdeklődők. Bemegyünk a terembe, elfoglaljuk a helyünket és izgalommal várjuk az előadót, aki kiemelkedik a szakterületén belül, innovatív ötletekkel gazdagítja a szakmai közösséget, melynek része, és méltán híres remek előadói készségeiről is. Érdeklődéssel és elvárásokkal, szinte egy kész forgatókönyvvel a fejünkben várjuk az előadást. Aztán megjelenik. Felmegy a pódiumra. Megigazítja a jegyzeteit, ellenőrzi a technikát, felméri a közönség számát, megköszörüli a torkát, majd szteppelni kezd. Közben rikoltozik. A teremben hirtelen fények gyúlnak. Hangos zene kezdődik. A többi résztvevő kurjongatások közepette szintén táncolni kezd. Mi pedig semmit nem értünk. Semminek nincs értelme, ennek nem így kellene történnie. Ezután beszédtechnika órába kezdenek. Közben valaki a székekből tornyot épít. Egy harmadik személy pedig a lépéseit számolja újra és újra. Az egész helyzet kiszámíthatatlan, az emberek nem a helyzetnek megfelelően viselkednek, nem tudjuk, mire számítsunk, mi fog a következő pillanatban történni.

Feszültek és frusztráltak leszünk.

Szeretnénk rendszert találni a helyzetben.

Szeretnénk rendszert találni az életben.

Társas helyzetek a matematikán keresztül

Daniel Tammetnek a matematika segít abban, hogy megértse és helyesen értelmezze a körülötte levő világot. Segít megérteni az embereket, akik olykor kiszámíthatatlanul működnek, s nem illenek bele az előre megadott skatulyákba, ahogy az látható az „Anya csak egy van” című fejezetben is.

A szerző remekül párosít össze mindennapi, mindenkivel előforduló eseményeket, tapasztalásokat matematikai területekkel, felfedezésekkel, a szakma nagy művelőivel. Gondolatmenete tiszta és követhető, csak utólag merül fel olykor a kérdés, hogy milyen asszociációkon keresztül is jutottunk el a végső állomáshoz. Vajon hogyan lett a Narnia-könyvekből lépésszám- és másodpercszámlálás kettő utcai lámpa között, milyen végeláthatatlan sorban következnek az egyre kisebb és kisebb törtek, és végül, hogyan is mérhető két emberi szív között a távolság apró pontokon keresztül.

A könyvben megismerhetünk különböző kultúrákat, nyelvi jelenségeket, de nem elhanyagolhatók az önéletrajzi részek sem, ami viszont egyáltalán nem meglepő tekintve a könyv célját, vagyis saját életünk bemutatását és értelmezését a számok világán keresztül.

Habár a könyv kifejezetten érdekes lehet matematikával foglalkozó vagy iránta érdeklődő embereknek, nem veszti varázsát a témában nem annyira jártasak számára sem. Átfogó gondolatmenet a műben a szépség. Egyaránt megjelenik, mint a matematikai tételek, bizonyítások szépségének fontossága, a történelem és irodalom szépsége, valamint külön szerepet kap az emberi élet szépsége is.

Daniel Tammet egyaránt beszél költészetről, irodalomról, nyelvekről, tanulás és tanítás folyamatáról, az apró és nagy sikerekről, a családi dinamikáról, a végtelenekről, a hópelyhekről, városokról és lakókról, a pí számról, a szépségről és arról, hogy mindent áthat a matematika.

Arról, hogy van valami logika és rendszer az emberi életben, és ha nagyon szeretnénk, megtaláljuk és felfigyelünk rá, vagy csak rácsodálkozunk. A lényeg, hogy ott van.

Vajda Kitti

Vajda Kitti gyógypedagógus (autizmus spektrum pedagógiája és pszichopedagógia szakirány). Jelenleg mesterszakon tanul a BME Számítógépes és kognitív idegtudományok szakán. Autizmusban érintett személyek fejlesztésével foglalkozik; célja, hogy segítse őket a mindennapokban azzal, hogy elfogadóbb és alkalmazkodóbb környezetet teremt körülöttük.

 

14. szám 2019. december

Még több cikk

Rendhagyó, páros interjút készített egymással Kránicz Gréta és Szikszai Mónika arról, mi volt a motivációjuk, amikor pályát választottak, hogyan tekintenek vissza a tanulmányaikra és hogy milyen tapasztalataik vannak matematikusként a pénzügyi világban. Mindketten az ELTE alkalmazott matematika alapszakán, majd a biztosítási es pénzügyi matematika mesterszakán végeztek. Most az MSCI amerikai székhelyű pénzügyi szolgáltató cégnél dolgoznak Budapesten. Tovább...

Tanóra rovatunkban Szoldatics Józsefet, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárát kértük fel, járjon körbe egy számára érdekes feladatot. Ő geometria feladatot választott, ami egy olyan háromszögről szól, amelyben a szögek 100 – 40 – 40 fokosak. A feladatra 6 megoldást mutat. Mind a hat a maga nemében szép, vagy valami szép tulajdonságot használ. Tovább...

A SIAM News 2019 január/februári számának tudománypolitikai rovatában jelent meg az Egyesült Államok megújult STEM oktatási stratégiájáról szóló cikk, amiből most az Érintő magyar olvasói számára is tanulságos részeket közöl. Kovács Ágnes fordításából kiderül, milyen az amerikai kormány matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai képzésének ötéves stratégiai terve. Tovább...

„A tanítás örökös keresés: hogyan lehetne közelebb vinni, jobban megértetni a gyerekekkel az adott témát, milyen módszerrel, milyen játékokkal lehet felépíteni egy-egy fogalmat, vagy hogyan gyakoroljunk, hogy ne legyen unalmas, hogyan lehetne örömet szerezni matekórán. A legtöbb ötletet, módszert a kollégáimtól lestem el. Kötelező „lopni" egymástól, hiszen egy jó tanár órája rengeteg ötletet indíthat el bennünk." Tovább...

2019. november 22-24. között 27. alkalommal került sor Komáromban (Szlovákiában) a kárpát-medencei magyar középiskolások számára évenként megrendezett Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozóra. Az idei háromnapos rendezvény 20 előadásán több, mint 80 tanár és diák vett részt anyaországi vagy egyéb kárpát-medencei magyarlakta vidékről. A rendezvény ötletgazdája, Oláh György és az idén elhunyt Keszegh István után Fonód Tibor lett a diáktalálkozó fő szervezője. Tovább…

Palugyai István több mint negyven év újságírói tapasztalattal a háta mögött nemrég jelentette meg 62 interjút tartalmazó válogatását a tudomány világából. Az interjúalanyok egy része Nobel-díjas, vagy jelentős külföldi tudós, fizikusok, vegyészek, orvosok között „a matek Lady Gagája”, Cédric Villani francia és Jin Akyiama japán matematikus. Tovább…

Rábai tanár úr még 90 éves korán túl is örömmel és nagy felkészültséggel tartott előadást, gondosan válogatott példákkal akár diákok, akár tanárok számára. Hosszú pályafutása alatt nagyon sok könyvet, feladatgyűjteményt, az érettségire vagy egyetemi felvételire készülőket segítő példatárat és egyéb oktatási segédanyagot írt. De a legbüszkébb a legendás első speciális matematika tagozatos osztályára volt. Egykori tanítványa, Laczkovich Miklós emlékezik meg róla. Tovább...

A csomóelmélet két alapvető célja, hogy megértsük a csomók „geográfiáját” – azaz hogy megkülönböztessük, avagy osztályozzuk a csomókat –, és hogy tanulmányozzuk a csomó helyzetét a háromdimenziós térben. E célkitűzések vonatkoznak a Legendre-csomóelméletre is. Az AMS Notices 2009-ben megjelent írása (fordította: Földvári Viktória) a sztenderd kontakt térben vizsgál Legendre-csomókat. Hogy megértsük a sztenderd kontakt struktúrát, először képzeljünk el egy egykerekűt például egy parkolóban, majd tekintsük a pályát, amit az egykerekű járna be azzal a megkötéssel, hogy a kerék sosem áll észak-déli irányba...Tovább...

Varga Tamás (1919−1987) a matematikaoktatás kutatásának kiemelkedő, nemzetközi hírű szakembere volt; a hazai matematikaoktatás, és különösen a felfedeztető matematikaoktatási hagyomány máig épít a munkásságára. Születésének 100. évfordulóját az MTA nemzetközi konferenciával ünnepelte. A sikeres rendezvényről a fő szervezők, Csapodi Csaba, Gosztonyi Katalin és Vancsó Ödön számolnak be. Tovább…

Harminc évvel ezelőtt, 1989. november 9-én, azaz a berlini fal leomlásának napján alakult meg a Typotex Elektronikus Kiadó Kft. Jelképes dátum ez, valójában egy hosszabb folyamat betetőzése. A néhány fős vállalkozás három évtized alatt fontos szellemi műhellyé nőtte ki magát. Erről a folyamatról, az elmúlt 30 évről szeretnék felvillantani pár momentumot. Votisky Zsuzsa, aki a leginkább illetékes abban, hogy mi történt ez alatt az idő alatt, sajnos már nincs közöttünk. Az ő elképzelései alapján alakult úgy a Typotex sorsa, ahogyan alakult –  írja Németh Kinga. Tovább... 

Hirtelen és váratlanul távozott el az élők sorából 2019. október 4-én Dr. Pap Gyula egyetemi tanár, a határeloszlás-tételek, a sztochasztikus folyamatok és a matematikai statisztika nemzetközileg elismert kutatója, aki élen járt a tudományos utánpótlás nevelésében. Könyvét az elágazó folyamatok statisztikai paraméterbecsléseiről már nem tudta megírni. Debreceni kollegája, Dr. Kántor Sándorné középiskolás kora óta közelről ismerte őt. Tovább…

Varga Dániel a Prezi cégnél dolgozik, mellette a Rényi Alfréd Matematikai Intézet kutatója, területe a mesterséges intelligencia, azon belül a deep learning, a mély mesterséges neuronhálók. Matematikai és informatikai tudására egyaránt szüksége van, hogy avval foglalkozhasson, ami érdekli.

Az International Symposium on Mathematical and Computational Biology (BIOMAT) konferenciasorozat 2001-ben Brazíliában indult, 2011 óta minden évben más ország ad otthont a rendezvénynek. 2019-ben a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete szervezte a konferenciát, amelyen október 21. és 25. között 14 országból csaknem 50 matematikus ismertette legújabb eredményeit. Az előadások témái, amelyekről Dénes Attila számol be, a matematikai biológia legkülönbözőbb területeiről kerültek ki. Tovább…

Matematika a mindennapokban egy autizmusban érintett matematikus szemén keresztül. Habár az autizmus lehetne csak egy plusz szó a mondatban, ennél sokkal nagyobb szerepe van. Olyan szerepe, ami áthatja az egész könyvet, ugyanúgy, ahogy maga az állapot hatja át az érintett személy egész életét és annak minden aspektusát. Vajda Kitti gyógypedagógus írt Daniel Tammet: Számokban létezünk című könyvéről. Tovább...