„És mit fog majd a matematikával kezdeni, ha elvégzi az egyetemet?” – kérdezte a gyermeke jövőjéért aggódó szülő minap a Matematikai Intézet nyílt napján, gyorsan hozzátéve, hogy nem szeretne a gyerek tanár lenni. Benne van ebben a kérdésben minden, amit társadalmunk széles rétegei a matematikáról gondolnak. Mit lehet erre a válaszolni? Gondolatébresztőnek íme néhány szempont.
Ha valaki az orvosi egyetemre jelentkezik, akkor jó eséllyel orvos lesz, de legalábbis az egészségügy területén fog dolgozni. Matematikából szerzett diplomával a fiatal előtt ennél szélesebb spektrum áll nyitva, a pénzügyi szférától a telekommunikáción és az autóiparon át a hazai és külföldi kutatóintézetekig és egyetemekig, különösen, ha kellő informatikai ismeretekkel is fel van vértezve. Egy reprezentatívnak nem nevezhető, de a trendet mégis kifejező magyarországi felmérés szerint 25 végzett hallgató közül tízen a szoftverfejlesztés és adatbányászat területén, nyolcan bankoknál, biztosítóknál és telekommunikációs cégeknél, heten pedig a felsőoktatásban dolgoznak, és néhány évvel a végzésük után ötödrészük fizetése több mint 500 ezer forint.
A Carreercast karrierkutató cég Egyesült Államokban végzett kutatása szerint (http://www.careercast.com/jobs-rated/jobs-rated-report-2015-ranking-top-200-jobs) a matematikával kapcsolatos állások a legjobbak között vannak minden évben. 2015-ben például a legjobb állások fenti rangsorában 200 állás közül első helyre került az aktuárius (biztosítási matematikus), a harmadik helyre a matematikus és a negyedikre a statisztikus. Vagyis a legjobb négy állás közül három a matematikához kötődik. Ebben az alaposan kidolgozott metodikájú felmérésben természetesen nem csak a fizetés nagysága szabja meg az állások rangsorát, hanem megfelelő súllyal figyelembe veszik a következő öt szempontot: a jövedelmet, a munkakörülményeket, a munkahelyi előmenetel lehetőségeit, a minél kevesebb stresszt és fizikai megterhelést.
Tágabb szemszögből nézve, az USA-ban, Európában, és hazánkban is különös figyelmet szentelnek a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) területnek, amely szükségszerű a versenyképességhez. A matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai (magyarul MTMI) szektorban a magyarországi felmérések szerint több munkaerőre lenne szükség, mint amennyit az egyetemi képzések biztosítanak. Miután mind a négy területhez elengedhetetlen a matematikatudás, így az ország gazdasági stabilitása és továbbfejlődése szempontjából kulcsszerephez jut a (közép)iskolai matematikaoktatás. Ehhez pedig még több elkötelezett tanárra lesz szükség. Talán még a fent említett érdeklődő szülő is örülne néhány év múlva, ha csemetéje matematikatanításra szeretné adni a fejét.
De ha nem tanít, akkor vajon szükség lesz-e rá egy vállalatnál? Érdemes elolvasni ezzel kapcsolatban egy jelentős amerikai üzleti lap, a Fortune cikkét az algoritmikus gondolkozású vállalatvezetőről. (http://fortune.com/2015/01/22/the-algorithmic-ceo/). A cikk vezérgondolata: „Készüljünk fel a legelsöprőbb változásra az üzleti életben az ipari forradalom óta”, amely a szerző szerint abban áll, hogy a matematikai algoritmusok és az azokon alapuló szoftverek behatolnak az üzleti életbe. Kiemelkedő cégek, mint a Google vagy az Amazon példáján mutatja be, hogy a matematika segítségével óriási üzleti előnyre tehet szert egy vállalat. A cikk konklúziója szerint a matematikai gondolkozás olyan mértékben befolyásolja az üzleti élet mindennapjait, hogy hamarosan elengedhetetlenné válik a vállalatirányítás, szervezés, működtetés újragondolása.
Ezek alapján bátran megnyugtathatunk minden aggódó szülőt, hogy ha gyermeke szereti a matematikát, akkor jól teszi, ha egyetemi szinten is foglalkozik vele.
Rövid bevezetőnket gondolatindítónak szántuk, amelyre olyan írásokat várunk folyóiratunkba, amelyek további adatokkal, észrevételekkel szolgálnak a kérdéshez, hogy miért érdemes matematikát tanulni.
Simon Péter