2021. június 20-án kezdődik a 8. Európai Matematikai Kongresszus, a matematikus közösség második legnagyszabásúbb eseménye a Matematikai Világkongresszus után. A négyévente megrendezésre kerülő konferenciára eredetileg 2020 nyarán került volna sor a szlovéniai Portorožban, ám a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztották, és története során először nagyrészt online formában zajlik majd. Ízelítőnek szánt írásunkban kiemeljük a rendezvény magyar vonatkozásait.
Az Európai Matematikai Kongresszust (angolul European Congress of Mathematics, röviden ECM) az Európai Matematika Társaság szervezi 1992 óta, mindig más helyszínen – 1996-ban például Budapesten volt. A konferencia az elméleti és alkalmazott matematika minden területét felölelő előadások, tanácskozások, valamint kísérő rendezvények együttese. Az egyhetes programsorozat fénypontjai az Európa tíz kiemelkedő szaktekintélye által tartott plenáris (minden résztvevőnek szóló) előadások, valamint a további harminc meghívott előadó prezentációja. A kongresszus további részében a matematika területei szerint szekciókra bontott tanácskozások, úgynevezett miniszimpóziumok zajlanak nem kevesebb, mint 67 témában. Ezeken néhány kiválasztott fiatal kutató is lehetőséget kap arra, hogy bemutassa eredményeit.
A tudományos előadásokat rendszerint számos egyéb kulturális esemény, például kiállításmegnyitó, könyvbemutató kíséri. Mindemellett az érdeklődők részt vehetnek társadalmi témájú vitákon, interjúkon, művészetről, történelemről szóló beszélgetéseken is. Ám mielőtt az olvasó azt gondolná, hogy ez a programsorozat csak egy nagyon szűk réteg kiváltsága, fontosnak tartom megjegyezni, hogy néhány előadás nyilvános, és kifejezetten a nem matematikus, de matematika iránt érdeklődő közönséget célozza. Itt említhetem a középiskolásoknak szóló versenyfelhívást is. Az Európai Matematikai Kongresszus tehát egy rendkívül változatos és jelentős eseménysorozatot takar.
A lényeget tekintve nem lesz ez másképp idén sem. Bár a személyes találkozásról, Portorož festői tengerpartjáról, az elegáns fogadáson hallgatott anekdotákról és a sakkbajnokságról legalábbis részben le kell mondanunk, így is dúskálhatunk az érdekesebbnél érdekesebb előadásokban. A videokonferencia-programoknak köszönhetően még a közös gondolkodásoknak sem kell búcsút intenünk (pedig ezt általában egy tábla előtti beszélgetésként és írogatásként lehet elképzelni). Ráadásul a korábbi évekhez hasonlóan idén is számos magyar előadónak és résztvevőnek örülhetünk!
A 7. ECM kezdeményezéseként immár minden alkalommal felkérnek egy-egy Abel-díjas matematikust, hogy beszéljen munkásságáról. Az első ilyen előadó 2016-ban Szemerédi Endre lehetett. Legnagyobb büszkeségünkre a 8. ECM Abel-díjas előadója szintén magyar, Lovász László személyében. Csodálatosan indul ez a hagyomány, és bevallom, ennek fényében én máris izgatottan várom a 9. ECM kiemelt vendégét.
Az idei kongresszus egyik plenáris előadója Pach János, meghívott előadói között pedig ott találjuk Székelyhidi Lászlót.
A miniszimpóziumok közül három, Gévay Gábornak, Molnár Lajosnak és Naszódi Mártonnak köszönhetően részben magyar szervezésű. Ezenfelül összesen 16 kutatónk tart előadást saját munkájáról.
Hagyományosan az ECM megnyitóján adnak át három rangos díjat:
A Felix Klein-díjat egy 38 évnél fiatalabb tudós (vagy legfeljebb három fős kutatócsoport) kaphatja valamely nehéz, ipari problémára adott matematikai megoldásáért. Az idei díjazott Arnulf Jentzen a Münsteri Egyetemről, akinek fő kutatási témái a gépi tanulásos közelítő algoritmusok és a numerikus analízis.
Az Otto Neugebauer-díjjal a matematikatörténet terén nyújtott nagyhatású munkák szerzőit tüntetik ki. Idén a francia CNRS intézet kutatója, Karine Chemla nyerte el többek között az ókori kínai matematika, valamint a 19. századi francia geometria tanulmányozásáért.
Az EMS díjat, vagyis az Európai Matematikai Társaság díját négyévente tíz, legfeljebb 35 éves matematikusnak ítélik oda a matematikában nyújtott kiváló teljesítményük értékeléseként. A díjazottak listája megtekinthető a https://8ecm.si/prizes oldalon. Szeretném felhívni az olvasó figyelmét egy érdekes statisztikára: az 1992-es első díjazás óta mind a hét ECM díjazottjai között találunk olyat, aki később Fields-érmet kapott (ez az egyik legnagyobb matematikai elismerés, négyévente legfeljebb négy, 40 évnél nem idősebb matematikus kaphatja.) Sőt, általában kongresszusonként több későbbi Fields-érmes is akad a névsorban, 2004-ben egyenesen három! Ezek után szerénytelenül felidézhetjük, hogy – mint arról az Érintő 2016. szeptemberi számában beszámoltunk – már két magyar kutató: Tardos Gábor és Varjú Péter is részesült EMS díjban.
A 9. Európai Matematikai Kongresszusnak 2024-ben Sevilla ad otthont – remélhetőleg újra a korábban megszokott, jelenléti formában. Bízunk benne, hogy akkor is hasonlóan népes tábor képviselheti a magyar matematikus társadalmat. Addig is kövessék figyelemmel az eseményről szóló híreket! Ha szívesen olvasnának még a 8. ECM-ről, látogassanak el az rendezvény honlapjára: 8th European Congress of Mathematics (8ecm.si)!
Földvári Viktória